Az egyévesnél alig idősebb gyerekek már mérlegelik a különféle eltérő lehetőségeket

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az immár több éve Bécsben működő Közép-európai Egyetem (CEU) kutatói szerint a 14 hónapos csecsemők már képesek egyszerre többféle lehetőségről gondolkodni.

A CEU Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpontjában Nicolò Cesana-Arlotti, Varga Bálint és Téglás Ernő a pupillaátmérőt figyelő és a változásokat rögzítő módszerrel azt vizsgálta, hogy amikor az egyévesnél alig idősebb gyerekek egy nem egyértelműen beazonosítható tárgyat látnak, mekkora mentális erőfeszítésükbe kerül az alternatív hipotézisek kidolgozása. 

A Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóirat friss tematikus különszámában megjelent tanulmányban bemutatott eredményeik azt mutatják, hogy a különféle lehetőségek elképzelésének és ezek feldolgozásának képessége alapjaiban a fejlődés korai szakaszában azelőtt tetten érhető, hogy a csecsemők beszélni tudnának.

„Annak ellenére, hogy milyen jelentős szerepet játszik az emberi kognícióban, nem tudjuk, honnan ered ez a képesség. Napjainkban a kognitív tudománnyal foglalkozó kutatók élénk vitát folytatnak arról, hogy szükségünk van-e nyelvre vagy a tapasztalatra ahhoz, hogy elképzeljünk lehetőségeket, vagy egy alapvető humán képességről van szó, ami korán megjelenik a fejlődésünk során. Egy lehetséges út a válaszhoz az lehet, ha megvizsgáljuk, hogy a csecsemők túl tudnak-e lépni az itt és moston és képesek-e jövőbeli lehetőségekről gondolkodni” – idézi a kutatókat a CEU közleménye.

A csecsemők gondolkodásának vizsgálatához használt pupillametria vázlatrajzaFotó: CEU

A 10 és 14 hónaposok olyan videóanimációkat láttak, amelyekben két ernyő takart három egyforma tetejű tárgyat – egy bábut, egy elefántot és egy labdát. Az animációk kulcspillanatában az egyik tárgy felbukkant az ernyő mögül, de részleges takarásban maradt. Mivel a kilátszó rész minden tárgynál azonos volt, ezért a takarásban levő darabot nem mindig lehetett egyértelműen azonosítani. 

A kutatói szándék szerint „a tárgyak kezdeti elrendezése változó számú lehetőséget rejtett magában: egyet az egyik feltételben (például a tárgy csak az elefánt lehetett) és kettőt a másikban (a tárgy egyaránt lehet a labda vagy a bábu). A kutatók arra számítottak, hogy ahogy a felnőttek pupillájának átmérője egyenes arányban nő a munkamemóriájukban tárolt információ mennyiségével, úgy a csecsemők pupillamérete is együtt nő a lehetőségek számával, amit fejben tartanak a tárgy mibenlétével kapcsolatban. A pupilla átmérője a 14 hónaposoknál valóban nagyobb volt több lehetőség esetén, míg a 10 hónapos alanyoknál nem volt ilyesmi tapasztalható. A kutatók szerint az eredmény egyértelműen arra utal, hogy a babák kétértelmű eseményeket látva spontán alternatív lehetőségek reprezentálásával reagálnak”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: