A felnőttek gügyögéssé dallamosítják az általuk beszélt nyelvet, ha csecsemőkhöz beszélnek
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Nature Human Behaviour folyóiratban a napokban jelent meg az a tanulmány, amely a Harvard pszichológia tanszékének vezetésével zajló, az angol szakterminológiában parentese néven ismert szülői nyelvhasználat univerzális vonásait vizsgáló globális kutatás eredményeiről számolt be.
A kutatók 187 ország 199 nyelvét beszélő 50 ezer felnőtt lakóját kérték meg arra, hogy állapítsák meg, vajon az általuk lejátszott beszédrészlet, illetve dalocska címzettje felnőtt-e vagy gyerek – olvasható a Harvard hangos példákat is tartalmazó közleményében.
A New York Times ismertetője szerint a maga nemében páratlan vizsgálatban 40 tudós gyűjtött be 410 szülőtől 1615 hangfelvételt hat kontinensről 18 nyelven. A hangminták forrásai Tanzánia külsőtől Peking belsőig a világ legkülönbözőbb helyein éltek. Az eredmények azt mutatják, hogy bárhová valók is voltak a szülők egész más „nyelven” szólnak csecsemőikhez, mint a felnőttekhez, ráadásul az ilyen gügyögések ugyanarra az egyetemes srófra járnak.
A kutatók az akusztikai elemzések alapján arra jutottak, hogy az emberek egyetemesen hajlamosak sokféle magánhangzót és azok kombinációt kipróbálni, amikor a csecsemőkhöz beszélnek. Ez nagyon hasonlít ahhoz, ahogy a csecsemők fedezik fel a magánhangzók világát. Mindkét esetben létrejön egyfajta dallambeszéd, pontosabban a beszéd dallamosítása (songification). A kutatók szerint ez potenciálisan a zene evolúciós eredetére is magyarázat lehet, mivel úgy tűnik, hogy a zenehallgatásra az emberek eredendően „programozva” vannak.
Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:
A beszélni még nem képes csecsemők agyhullámaikkal irányítják a velük játszó felnőtteket
A gyerekek már csecsemőkorban sem passzív befogadói az őket körülvevő világnak, sőt agyhullámaikkal irányíthatják is a velük folytatott kommunikációt, amihez nem kell más, csak szemkontaktus, derítették ki a Princeton Egyetem kutatói.
Magyar kutatók bizonyították, hogy a kutyák az embercsecsemőkhöz hasonlóan különítik el a szavakat
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a kutyák éber állapotában végzett EEG- és fMRI-vizsgálatával kimutatták, hogy nemcsak az ember, hanem egy másik emlősfaj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.
Magyar kutatók kiderítették, hogyan szeretnek beszélgetni a csecsemők
Többet értenek a csecsemők az emberi beszédből, mint azt eddig hitték – derítették ki a CEU kutatói animációs kisfilmek segítségével.