A kabát nem véd meg a náthától, hacsak nem az orrjáratokat tartjuk melegen vele

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A Northwestern Egyetem és a bostoni Mass Eye and Ear tanítókórház kutatói megfejtették, mi áll az amúgy lényegét tekintve alaptalan népi bölcsesség mögött, miszerint hűvösebb időben náthát vagy akár influenzát kaphat az alulöltözött ember. A hideghez ugyanis mindennek annyiban van köze, hogy az orrban zajló védekezési mechanizmusok hűvösebb időben kevésbé hatékonyak, emiatt a kórokozók könnyebben bejutnak a szervezetbe. A folyamatnak a sálhoz és a sapkához, pláne a kabáthoz az égvilágon semmi köze nincs. 

Korábban a felső légúti fertőzéseket kutatók között egyetértés volt abban, hogy a nátha, az influenza, de még a covid is azért fertőz és terjed könnyebben hideg időben, mert az emberek kevesebbet vannak a szabad levegőn és a zárt térben könnyebben és gyorsabban terjednek a vírusok. Csakhogy az amerikai kutatók azt derítették ki, hogy az összefüggés korántsem ennyire triviális. Ehelyett az történik, hogy az orrban zajló természetes immunreakció, ami megvédene a felső légúti fertőzésekkel szemben, hideg időben nem tud megfelelően végbemenni, mert túlságosan lehűlnek az orrjáratok.

A Northwestern Egyetem kutatói még 2018-ban jöttek rá arra, hogy olyankor, amikor baktériumok próbálják az orrjáratokon keresztül megtámadni a szervezetet, az orr nyálkahártyájának első szakaszában sorakozó sejtek mikroszkopikus méretű, folyadékkal telt zsákocskákkal, extracelluláris hólyagokkal bombázzák az orrváladékban ólálkodó kórokozókat. A hólyagocskák antibakteriális fehérjékkel töltik fel az orrváladékot az orrüreg teljes hosszában, így a külső légúti sejtek nem fertőződnek meg és a fertőzés nem tud továbbterjedni. A mostani vizsgálatban azt derítették ki, hogy vajon ugyanez a folyamat lejátszódik-e akkor is, ha a behatolók vírusok. 

A Mass Eye and Ear oktatókórházban dolgozó Di Huang vezette kutatócsoport most háromfajta vírusra adott reakciót vizsgált, amelyek mindegyike orrfolyással, tüsszögéssel, rossz közérzettel, hőemelkedéssel járó közönséges náthát, vagyis „megfázást” okoz a fertőzöttekben. A baktériumok esetében négy éve leírt immunológiai választ mindhárom kórokozó kiváltotta: megjelentek az orrváladékban a folyadékkal telt hólyagocskák, amelyek ezúttal arra szolgáltak, hogy a sejtek helyett a vírusok azokhoz csatlakozzanak. A hatás ugyanaz volt: a sejtek nem vagy jóval kisebb arányban fertőződtek meg, ami arra engedte következtetni a kutatókat, hogy a gazdaszervezet nem betegszik meg, ha az elhárítás jól működik. 

A kutatók ezután megnézték, hogyan változik a folyamat, ha az elterelő hadműveletben részt vevő sejtek hűvösebb környezetben vannak. Ehhez egészséges önként jelentkezők orrüregének hőmérsékletét mérték meg szobahőmérsékleten és alig több mint 4 Celsius-fokos környezetben. Kiderült, hogy az orrüreg hőmérséklete a hidegben mintegy 5 Celsius-fokkal csökkent, aminek következtében az orrüreg hámsejtjei által kibocsátott hólyagocskák száma alig több, mint felére csökkent és a hólyagocskákban található antivirális fehérjék szerkezete is sérült. 

Vagyis nem a bezártság okozza a vírusvédelem gyengülését, hanem az, hogy a hőmérséklet jelentős csökkenésével az orrüreg sejtjei kevésbé tudják betölteni védekező funkciójukat. A kutatók szerint a nátha- és influenzaszezonban úgy lehet a leghatékonyabban védekezni a fertőzések ellen, ha az orrnyálkahártya természetes védekező mechanizmusát – például kifejezetten erre a célra fejlesztett orrspray használatával – erősítik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: