Ha létezne adamantium, nikkelből, kobaltból és krómból állna

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Amerikai anyagtudósok kobaltból, nikkelből és krómból megalkották a világ valaha ismert legstrapabíróbb fémötvözetét. Bár egyelőre senki nem keresztelte el a fémet az X-Men univerzumból ismert adamantiumra, a színe stimmel: ezüstös. Az ötvözet nemcsak ellenálló, hanem rendkívül rugalmas is, így a végletekig ellenáll a szerkezeti deformációnak és bármiféle sérülésnek, állítják az Oak Ridge National Laboratory és a Lawrence Berkeley National Laboratory tudósai. Ami igazán különlegessé teszi az, hogy ez a képessége fordított arányban áll a hőmérséklet csökkenésével, ami az egyébként már létező szuperellenálló anyagoknak sem sajátja. 

A színe stimmel, bár egyelőre senki nem nevezte el adamantiumnak a világ legkeményebb ötvözetétFotó: Lawrence Berkeley National Laboratory

A különleges fémről a Science tudományos magazonban beszámoló kutatók szerint az ellenállóképesség és a képlékenység a szuperrezisztens anyagoknak két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó tulajdonsága és az efféle anyagokkal kísérletezők többnyire kénytelenek kompromisszumokat kötni egyik vagy a másik tulajdonság javára. A kobalt-nikkel-króm ötvözettel azonban sikerült olyan fémet előállítani, amely egyszerre erős és képlékeny, ez magyarázza, hogy a fémötvözet még az abszolút nulla fok közelében, mínusz 250 Celsius-fokon sem reped. Sőt, minél hidegebb környezetbe kerül, az ötvözet annál ellenállóbbá válik.

Miközben a világon használt fémötvözetek többségében az egyik összetevő jelentős túlsúlyban van a többi alkotóanyaggal szemben, a szupererős króm-kobalt-nikkel ötvözetben a három fém egyenlő arányban van jelen. Az ilyen magas entrópiájú ötvözetek (HEA) első képviselőit mintegy két évtizede állították először elő, az átfogó  tesztelésükhöz szükséges technológiára azonban várni kellett. A kutatók már közel tíz éve kísérleteznek HEA-ötvözetekkel, a krómot, kobaltot és nikkelt tartalmazó fémen kívül egy olyannal is, amelyben mangán és vas is van. Eleinte folyékony nitrogénbe mártva, mínusz 196 Celsius-fok környékén vizsgálták az anyag tulajdonságait, és miután azok a kísérletek is meggyőzőnek bizonyultak, további tíz évet vártak, hogy folyékony héliumos közegben is le tudják futtatni a teszteket. Ehhez ugyanis sem a megfelelő tesztelőlaboratóriumok, sem az elemzéshez szükséges műszerek és szakembergárda nem állt rendelkezésre. 

Ezért csak mostanra derülhetett ki, hogy az általuk létrehozott ötvözet ellenállóképessége az abszolút nulla fok közelében a legjobb acélötvözetekének az ötszöröse. Tulajdonságai alapján az ötvözetet a jövőben például űrrepülőgépek, szatellitek és egyéb világűrben használatos járművek és eszközök gyártására használhatják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: