Kétmilliárd dollárra perelik a Metát a tigréi erőszak szítása miatt
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A kenyai legfelsőbb bíróságon benyújtott kereset szerint a Facebook hozzájárult az etiópiai Tigré tartományban elszabaduló erőszakhoz, ezért a benyújtói kétmilliárd dollárnyi kártérítést követelnek a cégtől, amelyet – ha megítélik nekik – egy hasonló esetek megelőzésére létrehozott alapítvány kapna meg. A 2020-ban kitört tigréi háború mindeddig több százezer ember életét követelte, az idén novemberben történt békekötés után pedig mintegy négyszázezren éheznek az országban.
A keresetet két etióp kutató, Abrham Meareg és Fisseha Tekle nyújtotta be a kenyai emberjogi csoport, a Katiba Intézet és a nonprofit jogsegélyszervezet, a Foxglove támogatásával. A jóvátétel mellett a Facebook által használt algoritmus megváltoztatását is követelik, hogy kevesebb emberhez juthasson el gyűlöletbeszéd vagy erőszakra buzdító tartalom.
Meareg személyesen is érintett az ügyben: az apját, Meareg Amare Abrhát 2021 novemberében gyilkolták meg. A kémikusprofesszor a tigréi közösség ismert tagja volt, fia szerint azért kellett meghalnia, mert a gyilkosait a Facebookon elszabadult gyűlöletbeszéd tüzelte fel a támadásra. A cég szerint mindent megtettek az erőszak megelőzésének érdekében, és a további erőfeszítéseket tesznek azért, hogy mindenki biztonságosan használhassa a platformot, ennek érdekében pedig helyi civil szervezetekkel, és oromo, amhara, szomáli és tigrinya anyanyelvű moderátorokat is alkalmaznak.
A ruandai rádió esete
A vád szerint nem eleget: Meareg a kétmilliárd dollárból éppen a szerinte fennálló moderációs hiányosságokat szeretné pótolni, ezen kívül személyes bocsánatkérést is vár a Facebook tulajdonosától, a Metától.
Nem ez az első eset, hogy gyűlöletbeszéd terjesztésével vádolják a Facebookot: a toxikus bejegyzések több interakciót szülnek, ez pedig a vád szerint fontosabb a cég számára, mint az erőszak megelőzése. Az erőszakra buzdító posztok mellett az álhírek és az összeesküvés-elméletek is szinte akadály nélkül terjednek a platformon.
A tavalyi nagy Facebook-botrányban a cég belső dokumentumaiból kiderült, hogy egy befolyásos elitre nem vonatkoznak az egyébként mindenkire érvényesnek mondott szabályok, a vezetőség tisztában van vele, hogy az Instagram rossz hatással van a fiatalok mentális egészségére, ahogyan azzal is, hogy a megosztó és gyűlöletkeltő tartalmak az alkalmazott algoritmus működésével egyre több embert érnek el.
Cori Crider, a Foxglove igazgatója szerint a Facebook hasonló szerepet töltött be a tigréi háborúban, mint a ruandai rádió az ottani népirtásokban. Az RTLM (Radio Télévision Libre des Mille Collines) 1993 és 1994 között rasszista propagandát sugárzott a tuszik, a mérsékelt hutuk, a belgák és az ENSZ békefenntartói ellen, amellyel egy 2009-es tanulmány szerint közvetve körülbelül 45 ezer tuszi halálát okozta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A Facebook jól tudja, milyen károkat okoz a társadalomban, de a profit fontosabb
A nagy hétfői Facebook-leállás rögtön a cég eddigi legnagyobb botrányát követte. Egy korábbi alkalmazott több ezer belső dokumentumot szivárogtatott ki, amelyek szerint a Facebook tisztában van a demokráciára, a fiatalok mentális egészségére és az általános közbeszédre gyakorolt negatív hatásaival, és bűncselekmények fölött is szemet huny, ha nem az USA-ban történnek.
150 milliárd dollárra perelik a Facebookot a rohingyák
A Mianmarból elüldözött rohingya menekültek példátlan pert indítottak a Facebook ellen, amiért a közösségi média nem hallgattatta el a muszlim kisebbség elleni erőszakra buzdító hangokat. A rohingyák 150 milliárd dollárt követelnek a cégtől, de nem valószínű, hogy meg is ítélik nekik a pénzt.
A Facebook elismerte, hogy felelős a rohingyák elleni erőszakért
A Facebooknak nem sikerült megakadályoznia, hogy a közösségi oldalt „a megosztottság fokozására, erőszakra való buzdításra” használják Mianmarban – közölte a cég egyik vezetője az erről szóló emberi jogi jelentés közzététele alkalmából.