Dollármilliárdokra perelik a rohingya menekültek a Facebookot, amiért a közösségi oldal nem gátolta meg a mianmari muszlim kisebbség ellen uszító posztok közzétételét, ezzel pedig a vád szerint hozzájárult az ellenük folyó népirtáshoz. A Kaliforniában, az Edelson és a Fields ügyvédi irodáknál benyújtott periratok szerint a menekültek 150 milliárd dollárt követelnek az őket ért sérelmekért, ezzel egy időben pedig a Facebook (hivatalos nevén most már Meta) londoni képviseletét is felkeresték az ügyben.

A buddhista többségű Mianmarban 2017-ben kezdődött meg a rohingyák elleni erőszak, amikor a hadsereg katonái a becslések szerint mintegy tízezer, a kisebbséghez tartozó embert gyilkoltak meg, de az ellenük zajló gyűlöletkampány már jóval hamarabb megkezdődött. 2013-ban a közösségi médiában olyan üzenetek jelentek meg, mint hogy „úgy kell leszámolni velük, ahogy Hitler tette a zsidókkal”, egy másik poszt szerint pedig „fel kell őket gyújtani, hogy gyorsabban találkozzanak Allahal”.

A verbális erőszakot hamarosan fizikai erőszak is követte, a Human Rights Watch szerint a rohingyák etnikai tisztogatás áldozataivá váltak. A vád szerint a mianmari hadsereg egész falvakat tett a földdel egyenlővé, a nők csoportos nemi erőszak áldozataivá váltak, gyakoriak voltak a tömeggyilkosságok, az országban megmaradt rohingyák pedig embertelen körülmények között élnek, korlátozzák őket mozgási szabadságukban, nem jutnak elegendő élelemhez, megfelelő orvosi ellátáshoz (így a covid elleni oltásból sem kapnak), illetve megfelelő oktatáshoz sem. Az országból mintegy 730 ezer menekült távozott a szomszédos Bangladesbe, az ottani menekülttáborokban viszont szintén embertelen körülmények uralkodnak.

Nem tettek meg mindent

A Facebook 2018-ban elismerte, hogy „nem sikerült megakadályoznia, hogy a közösségi oldalt a megosztottság fokozására, erőszakra való buzdításra” használják Mianmarban, de ez még nem jelenti azt, hogy a cég anyagi kártérítést is hajlandó fizetni. Ekkor Alex Warofka termékszabályozási igazgató megígérte, hogy jobban ügyelnek majd a mianmari gyűlöletbeszéd problémájára, de csak idén februárban, a hadsereg által elkövetett puccs után tettek érdemi lépéseket a kormányzati kommunikáció ellenőrzésében.

A Facebook a hibáinak beismerése ellenére sem hajlandó kártérítést fizetni arra az amerikai törvényre hivatkozva, amely szerint az online felületek nem tehetőek felelőssé a rajtuk megjelent, harmadik fél által közzétett tartalmakért. A rohingyák a mianmari jogra hivatkoznak, ahol nincs ilyen megkötés (többek között ez is okozhatta azt, hogy a Facebookra és a WhatsAppra rászabaduló tömegek úgy nyelték az álhíreket és a propagandát, mint kacsa a nokedlit), a Reuters szerint viszont bár az amerikai jogrend nem zárja ki, hogy egy másik ország törvényeire hivatkozva szülessen ítélet az Egyesült Államokban, a szociális médiában erre még nem volt precedens.

Anupam Chander, a Georgetown-i Egyetem jogászprofesszora szerint nem valószínű, hogy ez most változna, hiszen ebben az esetben úgy kellene büntetésre ítélni a Facebookot egy mianmari törvény értelmében, hogy ez a büntetés az Egyesült Államok saját törvényei szerint nem lenne lehetséges.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: