Kiderült, melyik állatok érzékelik leggyorsabban az időt

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Kedden, a Brit Ökológiai Társaság (BES) éves ülésén mutatták be annak a kutatásnak az előzetes eredményeit, amely több mint száz faj vizsgálatán keresztül igyekezett felmérni az állatok időérzékelését. A kutatásból kiderült: a leggyorsabban a tengeri ragadozók, illetve a kis testű vagy repülő fajok érzékelik az időt.

A Galwayi Egyetem vizsgálatában a látás gyorsaságát mérték, vagyis hogy az egyes állatfajok milyen sebességgel képesek észlelni a külső világ változásait. Nem túl meglepő módon kiderült, hogy a gyors tempójú életmódot folytató állatok vizuális rendszere nagyobb sebességgel képes érzékelni a változásokat.

A leggyorsabb időérzékeléssel a dongólegyek és a szitakötők rendelkeznek, 300 Hz-es látásuk azt jelenti, hogy másodpercenként 300 változást képesek észlelni. Ez lényegesen gyorsabb az emberi látásnál, amit 65 Hz-ben állapítottak meg. A gerincesek közül a kormos légykapónak van a leggyorsabb időérzékelése (146 Hz), míg például a lazacok 96 Hz-en, a kutyák pedig 75 Hz-en láttak. A vizsgált fajok közül a töviskoronás tengericsillagoknak voltak a leglassabb szemei, ők 0,7 Hz-en látnak.

Kevin Healy, a kutatás vezetője elmondta, a változások részletes érzékelése különösen hasznos, ha egy állatnak gyors mozgás mellett, pontosan meg kell határoznia a zsákmányuk útvonalát. A ragadozó-zsákmány kölcsönhatások mellett annak megértésében is segíthet a tanulmány, hogy miként befolyásolhatja különbözőképpen az egyes fajokat a fényszennyezés.

A kutató szerint váratlan eredmény, hogy sok szárazföldi ragadozónak viszonylag lassú az időérzékelése a vízi ragadozókhoz képest. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a vízben a ragadozók folyamatosan változtatni tudják a helyzetüket, amikor zsákmányukra vetődnek, míg a szárazföldön nem minden ragadozó képes pályát változtatni a vetődés megkezdése után.

A gyors időérzékelés energetikailag is költséges, és a szem retinasejtjeihez kapcsolódó neuronok feltöltődési sebességétől is függ. Azok az állatok, amelyeknek nincs szükségük a gyors látásra, más szükségletekre fordítják ezt az energiát – például növekedésre vagy szaporodásra.