Két tizedmásodperc sem kell hozzá, hogy az agyunk érzékelje, hogy amit lát, az ehető vagy sem. Ez az információ pedig segíthet az egészségtudatosabb ételválasztásban.
Ötször lassabban telik az idő a világegyetem olyan távoli régióiban, ahol az univerzum életkora tizedannyi, mint ma.
Létrehoznának egy holdi időzónát, ami lényegesen egyszerűbbé tenné az űrben használt eszközök és a Hold-küldetések koordinálását.
Az óvodások a potenciális sztorikra, míg a felnőttek a céltalan révedezésre alapoznak, ha óra, vagy annak ismerete hiányában kell megbecsülni az időt.
A dongólegyek és a szitakötők ötször gyorsabban látnak az embernél, de a kutyák is valamivel nagyobb részletességgel érzékelik az idő múlását, mint az emberek.
Az új atomórák pontosabban mérik az időt, mint a céziumot használó mostaniak, így valószínű, hogy hetven év után a másodperc fogalmát is pontosítják majd.
2020 rettentő hosszú évnek tűnt, pedig tavaly júliusban mérték a valaha volt legrövidebb napot az elmúlt fél évszázadban.
Pszichológiai kutatások szerint a karantén idején a fiatalabb, elégedettebb, elfoglalt, de alacsony stresszről beszámoló emberek napjai gyorsabban teltek – míg az idősebb, különösen a 60 év feletti, elégedetlen, kevés elfoglaltságról beszámoló és stressztől gyötört polgárok ideje csak vánszorgott.
Hányszor érezted magad frusztráltnak magad egy vita közben azért, mert folyton félbeszakítottak, és nem hagyták kifejteni a véleményedet? A hivatásos mediátorok szerint van megoldás: végig kell hallgatni a másikat.
A napokban még hiányozhat a vasárnap hajnalban elveszett egy óra, de már csak két évig váltakozik a nyári és téli időszámítás: 2021-től az EU-ban megszűnik az értelmetlenné vált gyakorlat. Most kell megmutatniuk a tagállamoknak, hogy együtt tudnak működni, ha kell.
Mélyen belénk ivódott az időben való gondolkozás, így szinte képtelenek vagyunk megérteni a valószínűség világát, ahol nem egymás utáni, hanem egymás melletti eseményeket kell számba venni. Még akkor is, ha a hírek arról szólnak, hogy ilyen vagy olyan kvantumfizikai kísérletben megfordították az idő irányát.
Dr. Horváth Viktor, a fizkai tudományok kandidátusa szerint az emberi agy úgy működik, mint a számítógép processzora, és ha a neuronok lassabban végzik a dolgukat, felgyorsulni látszik az idő.
A legtöbbünk már elmúlt hétéves, de most egy osztrák grafikus jóvoltából visszapörgethetjük, hogy milyen lassan telt az idő, amikor még kicsik voltunk. Hosszú scrollozás következik, lehangolóan gyors fináléval, de hát ilyen az élet.
Az időt óráról órára, napról napra tudjuk mérni, mégsem telik ugyanúgy mindenkinek. Arra is van magyarázat, hogy miért telnek olyan lassan a percek, amikor még kicsik vagyunk, és miért repülnek el észrevétlenül komplett évtizedek a felnőttkorból.
Az olasz elméleti fizikus szerint az idő nem létezik, a köznapi tapasztalataink között viszont magától értetődőnek tűnik, hogy idő igenis van. Bonyolultnak hangzik? Anaximandrosz, Parmenidész, Hegel és Heidegger is központi kérdésnek tekintette az időt – Rovelli most a kvantumfizikában keresi a megoldást.