Az Európai Unióban Luxemburgban a legmagasabbak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérei, derül ki az Eurostat hétfőn közzétett adataiból. 2021-ben évi 72 200 eurót lehetett átlagosan keresni a nagyhercegségben, ami még 400 forintos euróárfolyamon számolva is havi 2 millió 400 ezer forintos bruttó jövedelemnek felel meg.

Magyarországon viszont csak évi 12 600 euró volt az átlagbér 2021-ben. Ez havi 420 000 forint bruttó jövedelmet jelent, ami nagyjából meg is egyezik a KSH által számolt bruttó átlagbérrel.

Kifejezetten meglepő, hogy 2021-ben már csak Bulgáriában volt alacsonyabb a bruttó átlagjövedelem a magyarnál. Persze az más kérdés, hogy hol mekkora bérből lehet kényelmesen megélni, de a fogyasztás alapján is úgy tűnik, hogy a Magyarországon elérhető átlagos jövedelmek ugyanezen a szinten tartanak bennünket: 2021-ben csak Bulgáriában volt alacsonyabb az egy főre eső tényleges fogyasztás, mint nálunk.

Foglalkoztatás: jobb, mint volt

Az EU-tagállamokban összességben stagnált a foglalkoztatás, viszont nálunk 2022-ben is javult a helyzet. Az összes tagállamban együttvéve a 20-64 éves korosztály 74,7 százaléka dolgozott 2022 második negyedévében. Nálunk ennél kicsit alacsonyabb, 74,3 százalék volt a foglalkoztatottság 2022 júniusában, legalábbis a 15-64 évesekre vonatkozó a KSH által készített számítás szerint.

A huszonhét uniós tagállamból egyébként csak kilenc olyan volt, ahol 2022 második negyedévéről a harmadik negyedévre növekedni tudott a foglalkoztatottság - a legjobban Bulgáriában, de valamelyest még Magyarországon is.

Magyarországon kifejezetten sokat javult a foglalkoztatás az elmúlt évtizedben. 2012-ben a 20-64 éveseknek még csak 63,8 százaléka dolgozott, 2021-ben ugyanennek a korosztálynak viszont már 78,8 százaléka. Ezzel az elmúlt évtizedben a sereghajtók közül a középmezőnybe zárkóztunk fel az EU-s foglalkoztatottsági ranglistán.

Az egyre élénkebb munkaerőpiac azonban nem húzta magával a munkabéreket, amik továbbra is a legalacsonyabbak között vannak az unióban.

Ennek valószínűleg köze van a közoktatási helyzetéhez csakúgy, mint ahhoz, hogy Magyarország gazdaságpolitikája strukturálisan az értéklánc aljára pozícionálja az országot, ami így sok tekintetben összeszerelő üzemként működik.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: