A fenntarthatóság egyik fontos célkitűzése, hogy azokat az alapanyagokat és veszteségeket is felhasználjuk, amelyek az eredeti termékek gyártásában nem hasznosíthatók. Így van ez akkor is, ha egy gyárban újrahasznosítják a selejtet és akkor is, amikor a háztartásokban keletkező hulladékot dolgozzák fel központosított rendszerben. Ilyenkor a szemétként kezelt felesleg és maradékok az energiatermelésben nyernek új értelmet, illetve a biogázüzemek közvetlenül más termelő üzemektől is átvehetnek hulladékokat. Ebből pedig fűteni való biogáz és elektromos áram termelhető, ami akár a központi földgázrendszerben is használható.

„A jövő generációjának őrizzük meg azt, ami nekik jár”

– véli Simon Anita, aki az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdálkodásért felelős vezérigazgató helyettese, és egy decemberi Qubit-podcastban arról beszélt, hogy milyen szerepe lehet a biogázüzemeknek abban, hogy fenntarthatóbb energiatermeléssel biztosítsák a magyarországi lakosság energiaigényét. Először is, fontos leszögezni, hogy ennek aránya a teljes energiamixben viszonylag alacsony és alacsony is marad a jövőben. A kb. 5 százalékos részesedés azonban egy állandó és megbízható szolgáltatást jelent, vagyis olyan energiát, amit nem kell kiegyenlíteni, nincs szezonalitása és a megfelelően beállított alapanyagáramoknak köszönhetően folyamatosan ellátja a rá támaszkodó rendszert.

Viszont pont az alacsony részesedés miatt ez az energiafajta nem alkalmas az időjárásfüggő megújulók (a nap-, a szél- és a vízerőművek) termelésének kiegyenlítésére. Ugyanakkor a feleslegessé vált hulladékból, ahelyett, hogy az lerakóra kerülne, energiát állítanak elő.

Erre pedig egyre több vállalat nyitott, akik a korábbi gyakorlatukkal ellentétben keresik annak a lehetőségét, hogyan csatornázhatják a veszteségeiket és a selejtanyagaikat a körforgásos gazdálkodásba.

Hatékonyság a megbízható energiatermelésért

A biogázüzemek akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha a feldolgozásra kerülő hulladék megfelelően válogatott. Ezzel jól elkülönített anyagáramok biztosíthatók, azonban ennek megvalósításához is összetett technológiára van szükség. Mivel 2023 júliusától a biológiailag lebomló háztartási hulladék szelektív válogatását is meg kell valósítani, ennek pedig a nagy része hasznosítható, így új anyagáramok jelennek meg a feldolgozási értékláncban, ezáltal is biztosítani lehet a biogáz- és depóniagázüzemei megfelelő ellátását, amelyekbe az ország számos pontjáról – a lakosságtól és termelő vállalatoktól –egyaránt érkezik hulladék.

Nem csak fenntarthatóság: a körforgásos gazdálkodás inkább egy új szemlélet

Simon szerint a fenntarthatóság követelmény és nem választási lehetőség. A ma emberének feladata, hogy a jövő generációjának is élhető bolygót adjon át, ne használja ki teljesen a Föld erőforrásait. A szakember szerint egyébként egyre többen ismerik fel ennek fontosságát és az egyéni felelősséget is egyre többen vállalják, annak ellenére is, hogy ez részükről plusz energiabefektetést igényel. Ma már nemcsak az számít, hogy mi az olcsóbb vagy az egyszerűbb, a legtöbben azokat a lehetőségeket keresik, amik fenntarthatók is, legyen szó élelmiszerekről, csomagolásról vagy energiatermelésről. De a ruházkodás példája is jól szemlélteti ezt a hozzáállást.

A körforgásos gazdálkodás ezt egészíti ki egy olyan mentalitássá, amelyben minden elemnek meghatározott helye van és a fenntarthatóság mellett a gazdaságosság is szerepet kap. Ugyanakkor a nevével ellentétben egy komplex, társadalmi és szemléletbeli változást is jelent, mert nemcsak a gazdálkodó szervezetek, hanem az egyének is erőfeszítéseket tesznek, hogy megőrizzék a Föld értékeit.

Emiatt lehetséges az is, hogy megvalósulhat a szelektív hulladékgyűjtés a színes kukákkal vagy a hulladékszigetekkel. A veszélyes és elektronikai hulladékok vagy a sütőolaj szelektív gyűjtése is automatikussá vált a lakosság körében, Simon pedig a lebomló hulladékkal kapcsolatban is hasonlóra számít. Ennek további pozitív hozadéka lehet a lerakók tehermentesítése és az is, hogy a biogáz, ha nem is nagy mennyiségben, de részben csökkentheti a rendszer földgázfüggőségét.

(A cikk és a podcast megjelenését az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. támogatta.)