A műanyag poharak haladékot kaptak, a 15 mikronnál vastagabb zacskókat azonban kivezetik, és a vékony falú szatyrokat is jelentős termékdíj terheli majd. Lassan eltűnnek a büfékből a műanyag tányérok, a PET-palackok betiltásáról azonban nincs szó.
Képzeljük el, mi lenne, ha egy csapásra megszabadulhatnánk az összes műanyaghulladéktól. Megnőne-e a Hold, és mekkora lenne az új szemét-égitest? Mi lenne, ha a hulladékot a Földdel nyeletnénk el? Az Ész Ventura e heti különleges becslési feladatai nem igényelnek feltétlenül bonyolult számításokat, kutatómunkát viszont igen.
A Mocsok műanyag és számtalan szemét című, magyarul nemrég megjelent, gazdagon illusztrált kötet az angolszász ismeretterjesztő hagyományt követve agitál az aktív környezetvédelem mellett, úgy, hogy a probléma bemutatása mellett a mindennapokban megvalósítható teendőket is részletesen ismerteti.
Nézzük a dolgok jó oldalát: idén különösebb erőfeszítés nélkül esélyt kapunk arra, hogy csökkentsük a családlátogatások miatt megnövekedő karbonlábnyomot, a feleslegesen vett bonbonok és karácsonyi pulcsik mennyiségét. Itt az ideje, hogy környezetbarát módon bánjunk a fenyőfákkal, a csomagolóanyagokkal és a megmaradt halászlével, és úgy általában, zöldítsünk egy nagyot az ünnepen.
A kutatók szerint tanulságos utat járnak be az óceán felé tartó műanyag hulladékok: ha útközben nem halásszák ki őket az illegális újrahasznosítók, semmi sem állítja meg őket az óceánig, majd egy szerencsétlen állat bendőjéig.
A Hulladékvadász minden felelőtlenül kidobott kanapét, autógumit vagy fémhulladékot igyekszik a folyamatosan frissített térképre vinni. Várják a lakossági bejelentéseket is!
Amerikai, brit, dél-afrikai, kanadai, osztrák, olasz és svájci kutatók közös előrejelzése szerint óriási probléma az is, hogy a szemét nem a legjelentősebb hulladéktermelőnek számító északi, hanem a déli félteke alacsony jövedelmű országaiban gyűlik össze.
A műanyag zacskókat már az év végéig kivezetnék, de az evőeszközök, a csomagolóanyagok, a szívószálak és a mezőgazdasági fóliák sem ússzák meg az 5 éves tervet.
A cementgyártás telepumpálja a légkört szén-dioxiddal, fogy a Föld homokkészlete, az építési hulladék újrahasznosítására kitűzött 2020-as EU-s irányelv pedig várhatóan kudarcba fullad, de az építőipar nem nagyon akar átállni a körkörös gazdaságra. Tény, hogy a törmelék szétválogatása egyelőre drága mulatság, de már sok kutató dolgozik az olcsó, egyszerű technológiák fejlesztésén.
A 94. életévét taposó világhírű brit természetbúvár úgy véli, a szennyezés hatásairól szóló érzelmekre is ható természetfilmek is szükségesek ahhoz, hogy megváltozzon az emberek viselkedése.
Hiába tiltják a külföldi hulladék importját, Kínában országon belül is nagy problémákat okoz a szemét: a legnagyobb telepre napi 2500 helyett 10 ezer tonna szemét érkezett, ezért 2044 helyett már idén be kellett zárni.
Az elmúlt években csónakok és lakókocsik is kikötöttek a több tonnányi fa-, nád- és műanyaghulladék között Kiskörén. Az áradás, a kárpátaljai szabályozás hiánya és a mindennapi szemetelés együtt felelős a hulladéktömegért.
Nem akarnak a fejlett világ szemétlerakójává válni, ezért egyelőre nem csatlakoznak Kínához a hulladékimport betiltásában, de az újrahasznosíthatatlan szemetet visszaküldik a feladóknak.
Az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg szerdán azt az indítványt, amely 2021-től betiltja az egyszer használatos műanyagból készült tárgyak egy részét. A beterjesztő szerint az intézkedéscsomag a tengeri hulladéktípusok 70 százalékával leszámol.
111 millió tonna műanyagszemét marad a fejlett országokra. A gond csak annyi, hogy néhány ázsiai országon kívül senkinek nincs fogalma arról, mit kell kezdeni a műanyaghulladékkal.
Természetes szemétszűrőként fogja fel a hulladékot egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az eredmény: több ezer elpusztult albatroszfióka.