Hamarabb öregszik és gyorsabban meghal, aki nem hidratál megfelelően
Jelentősen idősebbnek tűnhetnek a biológiai életkoruknál és különféle krónikus betegségeik miatt idejekorán meg is halhatnak azok a 47 és 67 közötti középkorúak, akiknek a szervezete nem optimálisan hidratált. Egy január 2-án publikált amerikai kutatás értelmében az esetek felében a koruknál gyorsabban öregedtek és több mint 40 százalékában krónikus betegségek kialakulásának a magasabb kockázatával kellett számolniuk azoknak a középkorú embereknek, akik vérszérumának nátriumtartalma meghaladta a literenkénti 142 millimólt.
A kutatásban több mint 11 ezer olyan ember vérszérumának nátriumtartalmát vizsgálták, akiknek az elektrolitháztartása amúgy az orvosilag egészséges kategóriába tartozott, vagyis vérszérumuk nátriumtartalma a literenkénti 135-146 millimólos tartományba esett. A vizsgálatban krónikus betegségekben, például diabéteszben szenvedők, illetve kórosan elhízottak adatait nem vették figyelembe. A résztvevők elektrolitháztartását többszöri vérvétel alapján monitorozták, a vizsgálatok között több év telt el. A második vérvételre jelentkezők átlagéletkora 57, míg az ötödik vérvételen résztvevők átlagéletkora 76 év volt.
A vizsgálat alapján azok, akiknek a vérszéruma kevesebb vizet – következésképpen több sót (nátriumot és káliumot) – tartalmazott, hamarabb mutatták az öregedés jeleit, amelyek mind a külső megjelenésükön, mind pedig szöveteik és sejtjeik általános állapotán megmutatkozott. Az elektrolitszabályozás eltolódása az esztétikai jellegzetességeken túl egyes krónikus betegségek, elsősorban szív- és érrendszeri problémák kialakulásával is összefüggést mutatott.
A vérben található nátrium koncentrációjából pontosan meg lehet állapítani a hidratáltság állapotát: ha egy ember kevés folyadékot fogyaszt, a nátriumkoncentráció megemelkedik, így a szervezet igyekszik elraktározni a vizet, amivel olyan folyamatokat indít be, amelyek szívelégtelenségek kialakulásához vezethetnek. Bár laikusan azt gondolhatnánk, hogy a hidratáltságnak és a vérben található nátrium mértékének napról napra kell változnia attól függően, hogy mennyi vizet iszunk egy nap, a kutatók szerint a vér nátriumkoncentrációja csak hosszú idő alatt változik, így azt inkább a folyamatos, rendszeres folyadékpótlás befolyásolja.
Annak, hogy a vérszérum víztartalma az optimális alá csökken, egyaránt lehet oka a szükségesnél kevesebb víz fogyasztása, mint ahogy az átlagosnál több víz kiválasztása is. A hidratáltság egészséges mértékét az egyéni tényezők miatt amúgy is nehéz belőni, ezért is fordulhat elő, hogy rendre megkérdőjelezik az olyan irányelveket, miszerint legalább két liter vizet kell naponta fogyasztani ahhoz, hogy a szervezet egészséges maradjon. Nemrégiben például a Science folyóiratban jelent meg kutatás arról, hogy az egészségügyi ajánlásokban gyakran szereplő 8 poharas napi beviteli ajánlásnak nem túl sok tudományos alapja van.
Ahogy az élő szervezetben mindenben, a folyadékbevitelben is az egyensúlyi állapot az optimális. A vérszérum túl nagy nátriumtartalma semmivel nem károsabb, mint ha túl kevés a vérben a nátrium. A legendás filmikon, Bruce Lee halálának okaként például épp nemrégiben jelölte meg egy nefrológiai szaklap a túlzott folyadékbevitelt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: