A tüdő-, a bél- és a vesechipek után készül a vaginachip is
A nagyjából pendrive méretű chip nem konkrétan a gyógyításban, hanem a betegségek kezelési módjainak felkutatásában lehet a kutatók segítségére. Hasonlóan a vese, a bél vagy éppen a tüdő sejtjeinek működését utánzó chipekhez, a vaginachip feladata az lesz, hogy megfelelő kísérleti alany legyen a gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez, írja a Medscape.
Ehhez ugyanis arra van szükség, hogy a hüvely és a méh komplex működését biztonságosan tudják szimulálni, emberek bevonása nélkül. Ami azonban lehetetlen, hiszen az emberi hüvelyflóra nem fordul elő más élőlényben, így annak működése egerek vagy más emlősök vaginájának működésével sem szimulálható.
A kutatók tehát olyan eszközt kell, hogy fejlesszenek, amely nemcsak a hüvelyflórát, hanem a hüvely és a méh összetett működését is képes némiképp utánozni. A Microbiome folyóiratban közzétett tanulmányban leírt chip, hasonlóan más szervekhez, ezt a területet is az élő szövetekből vett minták tárolásával biztosítja, amiket a chipen különböző vizsgálatoknak lehet alávetni, illetve ellenőrizhető az is, hogyan reagálnak az egyes betegségekre. Az olyan fertőzések, mint a clamydia vagy a gombás megbetegedések hatása, valamint a szövetek elváltozása így anélkül tesztelhető, hogy valódi alanyokat kellene bevonni a vizsgálatba.
Igaz ez arra is, hogy a chipnek köszönhetően az endometriózis tüneteiről, továbbá a fájdalmas menstruáció során tapasztalható tünetekről is képet kaphatnak az orvosok. A fejlesztők abban bíznak, hogy ezzel sikerül új gyógymódokat fejleszteni a női egészség viszonylag elhanyagolt területén.
Azt, hogy mekkora lemaradásban is van ez az ágazat, illetve a specifikus női problémákra kínált gyógymódok fejlesztése, jó példa a bakteriális vaginózis kezelése. A fertőzésre ugyanis a mai napig leginkább ugyanazt a két antibiotikumot adják, amiket már az 1980-as évek elején elkezdtek alkalmazni. Pedig az eddigi tudományos eredmények azt igazolják, hogy a női reproduktív szervek egészsége kulcsfontosságú a termékenység megőrzésében is.
A fejlesztők továbbá úgy vélik, hogy a jövőben a chip segíthet nekik abban is, hogy jobban megértsék, milyen hatással van a menstruációs ciklus a női nemi szervekre, milyen változásokat idéz elő a szervezetben. A jövőben pedig azt is elképzelhetőnek tartják, hogy komplex szervrendszer-chipeket használjanak, egy-egy egyedi chipet összekapcsolva egymással.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: