Génmódosított fákat ültettek az USA-ban, hogy még több szén-dioxidot meg tudjanak kötni az erdők

Egy kaliforniai biotechnológiai vállalat, a Living Carbon kezdeményezésére génmódosított fákat ültettek Georgia államban, hogy mesterségesen felturbózott fotoszintetizáló képességükkel még hatékonyabban kössék meg a légköri szén-dioxidot.

A startup az Oregoni Állami Egyetemmel közösen végzett kutatást, amelynek – egyelőre szakmai lektorálás nélkül publikált – eredményei szerint a génmódosított, gyorsan növő fák 53 százalékkal több biomasszát halmoznak fel, mint a hagyományos fák, és ennek eredményeként akár 27 százalékkal több szén-dioxidot képesek megkötni.

A tanulmányhoz végzett kísérleteket laboratóriumi körülmények között, üvegházban végezték, vagyis egyelőre nem tudni, hogy a szabadban hogyan viselkednek majd a génmódosított fák. Az első ilyen nyárfacsemetéket február elején ültették el Georgia déli részén, egy fásítás alatt álló erdőrészen.

A Living Carbon szerint ez az első alkalom, hogy tudományos kísérleten vagy kereskedelmi gyümölcsösön kívül génmódosított fákat ültettek az Egyesült Államokban, de máris sokkal nagyobb ívű tervekkel állt elő a cég, amely földtulajdonosokkal kötött megállapodásokat arról, hogy 1200 hektárnyi erdős területen ültethessen további génmódosított fákat az USA délekeleti részén. A cég vezérigazgatója, Maddie Hall azt nyilatkozta, hogy a Living Carbon célja, hogy 2050-re a globális szén-dioxid-kibocsátás két százalékát elvonja, amihez 13 millió hektárnyi földterületet használnának fel.

A fák a RuBisCO nevű enzim segítségével képesek még több szervetlen szenet felvenni a levegőből, majd azt cukorrá alakítani – igaz, ez a folyamat nem mindig zökkenőmentes, és időnként hibás, oxigénmolekulákat tartalmazó cukorláncok keletkeznek. Hogy ezt visszafordítsák, a növények fotorespirációt végeznek, vagyis némi szén-dioxidot bocsátanak vissza a légkörbe, így elpazarolják a fotoszintézis által termelt energia egy részét.

A génmódosított fákat ezért úgy tervezték, hogy elkerüljék a fotorespirációt, és a zavarónak talált melléktermék visszakerüljön a fa növekedési folyamatába, amivel elkerülhető az energiapazarlás. Ezt olyan növényekből és algákból származó gének hozzáadásával tették lehetővé a kutatók, amik természetes módon rendelkeznek alternatív fotorespirációs útvonalakkal.

Ahogy minden génmódosítást felvető projekt, ez is felháborodást váltott ki egyes csoportoknál: a Global Justice Ecology Project például azt állítja, „a géntechnológiával módosított fák, azok pollenjeinek és magjainak hosszú távú kockázatai az erdőkre, az élővilágra vagy az emberi egészségre nézve ismeretlenek”. A Living Carbon szerint azonban a kutatásai bizonyítják, hogy a kockázatokat sikerült minimálisra csökkenteni, és folyamatosan monitorozzák a génmódosított fák hatásait.