A magyar fiatalok a legkevésbé elégedettek a családjukkal egy friss kutatás szerint
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Március 13-án jelent meg egy átfogó ifjúságkutatás, amelyben hét ország fiataljainak véleményét foglalják össze. A balti államokat (Litvánia, Észtország és Lettország), valamint a visegrádi országokat (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) áttekintő kutatásból kiderül, hogy nemcsak az egyének szocio-demográfiai körülményei, hanem a lakóhely is sokat nyom a latba egy-egy kérdésben.
Ilyen például a családi élet is, amivel alapvetően a legtöbb fiatal elégedett, mégis, a legkevésbé a magyarok és a lengyelek örülnek annak, hogy otthon élhetnek. A fiatalok (a kutatás a 14-29 éveseket vizsgálta) jó része ugyanis otthon él, azonban a döntés hátterében nem a mamahotel kényelme, sokkal inkább az anyagi megfontolás áll.
Összességében a régiók ifjúsága bízik az EU-ban és a nagy nemzetközi szervezetekben (mint a NATO), a jövőjét illetően pedig optimista. Ugyanakkor országaik jövőjét tekintve meglehetősen pesszimisták.
A kutatás öt területet vizsgált: az oktatás, a munka és a migráció, a család, az általános értékek, valamint a politikai preferenciák témáit. Az oktatásukkal a balti államok fiataljai elégedettebbek, mint a többiek, viszont ezekben az országokban nagyobb a különbség a férfiakat és nőket fenyegető munkanélküliség között, amit egyébként általában az iskolai végzettség határoz meg.
A legtöbb fiatal arra törekszik, hogy olyan szakmát és képzettséget szerezzen, amivel a saját országában el tud majd helyezkedni. Ez a balti államokban leginkább felsőfokú végzettséget jelent, míg Kelet-Közép-Európában középiskolait.
A politikai érdeklődés északon lényegesen elmarad a visegrádi országokban tapasztalhatótól, Magyarországon pedig kimondottan magas a szülőkkel való teljes egyetértés aránya. A politikai pártokat minden ország fiataljai a legkevésbé megbízható szerveknek tartották, a balti országokban pedig jobban bíznak az igazságszolgáltatásban, mint a többi államban. A médiával, a kormányzattal és az egyházzal szemben viszont mindenütt kritikusabban gondolkodnak a fiatalok.
A kiadvány a Friedrich-Ebert-Stiftung gondozásában jelent meg, és a szervezet oldaláról letölthető.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Bemutatták a másfél évig eltitkolt ifjúságkutatási eredményeket tartalmazó kötetet, aminek már a címe is rossz
Az állami pénzekkel vastagon kitömött Mathias Corvinus Collegium újbudai bázisán kedden bemutatott Kívánj tizet! a 2020-as nagymintás ifjúságkutatás másfél évig elzárt, propagandacélokra használt adataira épül.
A fiatal magyar felnőttek fele magányos, és igazából senki nem érti, miért
A 30 év alatti fiataloknak elvben a „társas promiszkuitás” korszakát kellene élniük, mégis magányosabbak, mint bármely más korcsoport – nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Kevés a házasság? Túl sok a mobiltelefon? A szakemberek csak találgatják, mi állhat a jelenség hátterében.
Hová tűnt a lázadó ifjúság?
Hová lettek az családriogató csövesek, a polgárpukkasztó punkok, a szex, a drogok és a rock and roll? A lázadásnak mostanra sok iránya lett, és már nincs olyan fennálló rend, ami ellen hasonló módon lehetne egy generáción belül lázadni, mint régebben, állítja Hammer Ferenc szociológus és Szabó Andrea ifjúságkutató. Sőt vannak, akik épp azzal lázadnak, hogy a normalitást, a gyerek-szoba-négy kerék által fémjelzett életet választják szüleik vad életével szemben.