A kutyák agya az emberekéhez hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait
A jelentős evolúciós távolság ellenére a kutyák és az emberek jelentősen hasonlítanak egymásra, legalábbis ami a hanginformációk idegrendszeri feldolgozását illeti – állítják az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai a NeuroImage folyóiratban megjelent tanulmányukban.
„A természetes hangadások egyik kulcsfontosságú szerepe, hogy megmutassák, milyen érzelmek zajlanak a hangot kiadó egyedben. Ezt gyakran két alapvető akusztikai paraméter határozza meg, az alapfrekvencia és a hanghossz” – olvasható a tanszéki honlap ismertetőjében.
A most megjelent tanulmányban részletezett kutatásban 21 kutya és 21 ember vett részt. Az fMRI-vizsgálatnak alávetett alanyoknak mesterségesen generált hangokat játszottak le, amelyek egyik része az élőlények hangadására emlékeztetett, a másik része viszont egyszerű periodikus, szaknyelven szinuszos hang volt. A kutatók ezek alapján a két eltérő akusztikus ingerre adott idegrendszeri reakciókat és aktivitásokat hasonlították össze egymással. Arra is kíváncsiak voltak, hogy emberek, illetve a kutyák agya preferálja-e a természetesre emlékeztető hangokat, valamint, hogy van-e bármiféle hatással az információ feldolgozására a hangok „élőszerűsége”.
„Mindkét fajnál találtunk olyan hallókérgi területeket, amelyekben a kétféle hangtípus feldolgozását az alapfrekvencia ellentétesen befolyásolja. Míg szinuszos hangok esetében a nagyobb alapfrekvenciájú hangok váltottak ki nagyobb agyi aktivitást, hangadás-szerű hangok esetében éppen az alacsonyabb frekvenciájú hangokra kaptunk erősebb agyi választ. Ez az eredmény az élőlényekre jellemző hangadások agyi feldolgozásának funkcionális hasonlóságára utal két, evolúciósan egymástól távol álló emlős fajban” – idézi a tanszéki honlap Andics Attilát, az MTA-ELTE neuroetológiai kutatócsoportjának vezetőjét.
Az etológusok szerint a kutatás azt mutatja, a kutyáknál és az embereknél is érvényes, hogy ugyanazon agyi régió érzékenysége ugyanarra az akusztikai paraméterre eltérő lehet a hallott hang típusától függően. Effajta differenciált érzékenységet most először sikerült kimutatni egy nem főemlős fajnál.
Az új eredmények olyan alkalmazott kutatási területeken is áttörést jelenthetnek, mint a szociális robotika, amelyben az elmúlt két évtizedben szintén jelentős nemzetközi hírnévre tettek szert az ELTE etológusai.
A kutatás mozgóképes összefoglalója megnézhető az alábbi videóban:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: