A már kihalt japán farkas lehet a mai kutyák legközelebbi rokona
Japán kutatók az általuk megrajzolt genetikai családfa alapján úgy vélik, hogy a mai ebek ősei egy mára eltűnt kelet-ázsiai szürke farkas alfaj példányai közül kerülhettek ki.
kutyakutatás
Magyar kutatók: úgy kötődik a kutya a gazdájához, mint gyerek az anyjához
Az ELTE etológusainak fMRI kísérleti eredményei szerint a kötődési kapcsolat hátterében álló jutalomválasszal összefüggő agyi folyamatok nagyon hasonlóak a kutyákban és az emberekben.
A kutyák deríthetnek fényt az emberi demencia hátterére
Magyar és amerikai kutatók összefüggést találtak az Alzheimer-kór egyik, az embereknél és a kutyáknál is meglévő molekuláris jellemzője és a kognitív hanyatlás között.
Elkészült a legősibb kutyafajta géntérképe
Az afrikai basenji genomját meghatározó ausztrál kutatók szerint az eredményük alapján felderíthető, hogy az ember miként domesztikálta a farkas ősökből a kutyát, de a genetikai eredetű kutyabetegségek gyógyításában is segít.
Állatjóléti problémát okoznak a kelet-európai bevándorló kóbor kutyák Dániában
A dán állatorvosok körében egyre erősebben tartja magát az a vélekedés, hogy az egykor utcán élő, keletről importált kutyák halmozottan problémásak. A Koppenhágai Egyetem kutatói arra kerestek választ, hogy valóban van-e különbség a Dániában nevelkedett és a sanyarú előéletű import kutyák között.
Magyar kutatók a rák megakadályozásában is szerepet játszó gént találtak kutyákban
A CDKN2A gén fontos szerepet tölt be a rákos daganatok kialakulásának megakadályozásában, mivel a sérült vagy mutáns sejteket osztódásra képtelen állapotba kényszeríti.
Magyar kutatók az öntudat újabb elemét igazolták kutyáknál
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak új eredményei szerint az ebek felismerik a testüket, mint akadályt, márpedig ezt a képességet az embereknél az önreprezentáció egyik elemi megnyilvánulásának tartják.
Egy új elmélet szerint a felesleges fehérje tette lehetővé a farkas háziasítását
Az ősi kutyák nem hulladékot, hanem színhúst ettek, amit az ősi emberek szándékosan osztottak meg velük, derül ki a legújabb kutatási eredményekből.
Magyar kutatók megfejtették, miért nem tanulnak meg a kutyák emberül
Az ELTE etológusainak kísérletei szerint a kutyák agya nem különbözteti meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól, amelyek csak egy hangban különböznek. Az állatok teljesítménye a 14 hónapos embercsecsemőkéhez hasonlít.
A törpemalacok a gazdájukhoz kötődnek, de nem keresik más emberek közelségét
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói családban élő fiatal kutyák és törpemalacok viselkedését vizsgálva derítették ki, hogy mindkét faj keresi a gazda közelségét, ha más nincs jelen, de idegen társaságában a malacok sokkal tartózkodóbbak.
A magyar kutyakutatók vezetik az etológiai világranglistát
A kutyás témájú nemzetközi publikációk 12 százalékát magyarok jegyzik, a Csányi Vilmos professzor által 1994-ben kezdett kutatások nyomán létrejött iskola tagjai pedig két évtizede főszereplői a világ etológiájának.
A kutyák elmeolvasásban a 14 hónapos embergyerekek szintjén vannak
Az ELTE etológusai szerint az ebek ugyan észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, de mégis saját kedvencüket viszik oda hozzá.
A megtermett nápolyi masztiff agytérfogata alig duplája az apró csivaváénak
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói. Kiderült, hogy az agy mérete nincs összefüggésben a test nagyságával vagy kicsinységével – más összefüggések ugyanakkor bőven akadnak.
A kutyák személyiségvonásai is átalakulnak a korral, de a lényeg változatlan marad
A kutyák problémahelyzetben mutatott figyelme és problémamegoldó képessége úgy 6 éves korukig folyamatosan nő, ez után viszont alig változik. Ezzel ellentétben az új tárgyak és ingerek iránti érdeklődésük lényegében nem változik 3 éves korig, utána viszont folyamatosan és erősen csökken – derült ki az ELTE és a bécsi Állatorvosi Egyetem etológusainak kutatásából.
Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek
Jelentős eltérés az emberek és kutyák érzékelésében, hogy utóbbiaknál nem figyelhető meg olyan agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak-e, vagy valami mást, például a fej hátsó részét. Az emberi agy információfeldolgozásában viszont kiemelt szerepük van az arcoknak, állapították meg fMRI-vizsgálatokkal az ELTE etológusai.
Magyar kutatók: A kutyák bélbaktériumai hatással vannak memóriájukra és öregedésükre is
Az ELTE etológusainak új vizsgálata szerint az anyagcserét és az agy működését is befolyásoló bélben élő baktériumok aránya eltérő az idős és fiatal, valamint a rossz és jó memóriájú kutyáknál.
A kutyák agya hasonlóan dolgozza fel a beszédet, mint az embereké
Magyar kutatók jelentős párhuzamot fedeztek fel a kutyák és az ember beszédfeldolgozási mechanizmusai között.
Megcáfolták a makacs tévhitet, miszerint 1 kutyaév = 7 emberév
Amerikai etológusok kidolgozták az epigenetikai kutyakor-órát, legalábbis golden retrieverre. A csodaképlet: emberi életkor = 16 ln (kutyaéletkor) + 31.
A pubertásban a kutyák is hasonlóan lázadnak, mint a serdülőkorú emberek
A kötődési problémákkal küzdő kutyák korábban serdülnek, de az engedetlenség minden pubertás ebre jellemző, derült ki egy friss brit etológiai kutatássorozatból.
Labradorokat képeznek ki, hogy kiszagolják a koronavírusos embereket
Ha maláriát, rákot és baktériumokat is képesek kiszimatolni a kutyák, akkor miért ne tudnák az új koronavírust is? Amerikai és brit kutatók is azon dolgoznak, hogy hamarosan állati segítséggel is lehessen szűrni a fertőzötteket repülőtereken, vagy akár kórházakban.
A kutyák hosszú életéért felelős géneket azonosítottak az ELTE kutatói
Egy 22 és egy 27 évet megélt kutya vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteik szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.
Magyar kutatók: A kutyák a hangjuk alapján is azonosítják az embereket
Az MTA és az ELTE kutatói korábbi fMRI-vizsgálatokból már tudták, hogy a kutyák agya érzékenyen reagál a szavak jelentésére és a hangadásokban rejlő érzelmekre, de most először mutatták ki, hogy a kutyaagy a beszélő kilétét is kódolja.
A kutyák tudják magukról, hogy mekkorák
Magyar etológiai kutatás bizonyította, hogy bár a kutyák a tükörben nem ismerik fel magukat, saját méretükkel tisztában vannak, és meglepően fejlett a testtudatuk.
A kutyák érzelemfeldolgozása úgy változik az öregedéssel, ahogy az emberé
Az öreg kutyák az idős emberekhez hasonlóan inkább a pozitív érzelmekre reagálnak, míg a negatívakat figyelmen kívül hagyják, derítették ki magyar kutatók a Scientific Reportsban az elmúlt év utolsó napjaiban publikált kísérletükkel.
Közelítő számrendszerben a kutya úgy számol, mint az ember
Az atlantai Emory Egyetem pszichológusainak fMRI-vel végzett vizsgálatai szerint a képzetlen átlagos házi ebek agyának az a része aktiválódik, amely az embernél és a főemlősöknél is a közelítő mennyiségreprezentációért felelős.
Mire tanít a kutyák játékosságának genetikai vizsgálata?
Garamszegi László Zsolt ökológus evolúciós szempontból vizsgálta a kutyafajták viselkedési elemeinek együttállását.
Kubinyi Enikő: A kutyák egymással szemben dominánsak, ember ellen csak a neveletlenek lázadnak
A kutyák között dominanciaviszonyok nem keverendők össze az ember és a kutya kapcsolatával, amelyre nem érvényesek a falkán belüli viselkedési mechanizmusok – állapították meg legújabb kutatásukban az ELTE etológusai.
Azért vonyítanak az egyedül hagyott kutyák, mert szoronganak
Ha a kutya egyedül maradva nyüszít, ugat, odapiszkít a lakásba vagy megrongál tárgyakat, valószínűleg szeparációs szorongása áll a háttérben. Az emberi tünetegyüttes kialakulásának okait az ELTE Etológia Tanszékének kutatói vizsgálták.
Ha boldog kutyát akarsz, hagyd szimatolni!
Amerikai és francia kutyaetológusok kísérleti úton bizonyították, hogy kiegyensúlyozottabbá és egészségesebbé válnak azok a hobbikutyák, amelyek időről-időre szabadon szimatolhatnak.
Az emberek után a kutyák a vadállatok legnagyobb ellenségei
A pszichológiai, egészségügyi és demográfiai kutatások modellállata a vadvilággal kapcsolatban is emberként viselkedik. A hamarosan egymilliárdosra duzzadó kutyapopuláció elvadult tagjai visszafordíthatatlan károkat okoznak világszerte.
Minden harmadik magyar háztartásban van legalább egy kutya, mi vagyunk az egyik legnagyobb ebtartó nemzet
Az Alföldön a háztartások 45 százalékában él legalább egy kutya, de még Közép-Magyarországon is 28 százalékos ez az arány. Mi vagyunk az Európai Unió hetedik legnagyobb ebtartói.
A sportos és képzett kutyáknál ritkábban és később jelentkezik az időskori elbutulás
Az érzékszervek működése a kor előrehaladtával a kutyáknál is romlik, egyes öregedő ebek pedig mintha elbutulnának. Az ELTE etológusai úttörő kutatása azt firtatja, létezik-e a kutyáknál is az időskori demencia.
Ha trauma éri őket, a kutyák elhíznak és megbetegszenek – csakúgy, mint az ember
A legújabb magyar kutatások olyan módszerekkel vizsgálják a kutyapopulációkat, mint a demográfusok az emberi társadalmakat. Az ELTE öregkutya- programjának legfrissebb eredményei szerint a társállatok életminősége és egészségi állapota a humán valóságot tükrözi.
Magyar kutatók: a nőstény kutyák sokkal jobban figyelnek társaikra, mint a hímek
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai szerint elképzelhető, hogy ezek a nemi különbségek már az ember és a kutya közös ősére is jellemzőek voltak.
ELTE-kutatás: Boldogabbak lehetnek a kóborolni hagyott kutyák
Magyar etológusok az egzotikus bali kutyapopulációt vizsgálták, amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben az ember közelében élő fajtársakkal. Kiderült, a szabadság elvesztése személyiségtorzulással jár.
Magyar etológusok kutyákat vizsgáltak, és összefüggést találtak az elhízás és a depresszió között
Kutyákon vizsgálták a hízékonyságra hajlamosító faktorokat, köztük a lelki és szociokognitív eredőket az ELTE és Padovai Egyetem etológusai. Az ebek kivállóan modellezik az embereket e tekintetben is.