Lopott műkincsekkel van tele a Metropolitan
Egy oknyomozó újságírókat tömörítő nemzetközi szervezet, az ICIJ (International Consortium of Investigate Journalist) friss jelentése szerint Észak-Amerika legnagyobb múzeuma, a Metropolitan gyűjteményében rengeteg lopott holmi található, ezek egy része illegális műkincskereskedelemből származik, más részükről pedig egyáltalán nem lehet tudni, hogy hogyan kerültek a múzeumba.
A jelentés néhány esetet külön is ismertet: az egyik hindu istenszobor, amit a múzeumban őriznek, a nyolcvanas években még egy nepáli faluban volt, ahol a helyiek rendszeresen áldozatot mutattak be neki. A szobor legközelebb egy dúsgazdag amerikai gyűjtőnél került elő, aki a múzeumnak ajándékozta, itt fedezte fel egy elveszett nepáli műalkotások azonosításával foglalkozó Facebook-csoport egy tagja 2021-ben.
Miután értesítették a múzeumot az esetről, a szobrot eltávolították a kiállítás anyagából, így a jelentés szerzői abban reménykednek, hogy hamarosan visszajuttatják majd Nepálba. Nem egyedi esetről van szó: a közelmúltban a Met több illegálisan beszerzett műkincset is visszaadott annak az országnak, ahonnan származik, de a mostani vizsgálat is azt mutatja, hogy bőven akad még tennivaló.
Tisztázatlan eredet
A Metropolitanben található mintegy 250 nepáli és kasmíri műalkotás közül mindössze háromról lehet tudni, hogy hogyan kerültek a múzeumba, számos antikvitás pedig nagy valószínűséggel illegális forrásból került a gyűjteménybe. Két tucatnyi kiállított tárgy származik Robert E. Hecht amerikai műgyűjtőtől, akit illegális műkincskereskedelemmel gyanúsítottak meg Olaszországban.
A múzeum 800 darabja a szintén csempészettel és illegális kereskedelemmel vádolt Jonathan P. Rosentől, Hecht üzlettársától származik – az ő gyűjteményéből előkerült tárgyak némelyikéről már 2008-ban kiderült, hogy lopottak. Ezeket a Clevelandi Múzeumban őrizték, miután fény derült a származásukra, a múzeum visszaadta őket az eredeti tulajdonosaiknak. Rosen ügyvédje ekkor tagadta, hogy védence tudott volna róla, hogy lopott holmival kereskedik. További nyolcvan darab attól a Subhash Kapoortól származik, akit tavaly műkincscsempészet miatt tíz év börtönre ítéltek Indiában.
A Met kiemelt fontosságúnak nevezte az átláthatóságot, és számos nemzetközi projektben is részt vesz, amelyekben például a Beninből eltűnt vagy a második világháború alatt elveszett műkincseket keresik. Ennek ellenére nem mindig megfelelően transzparens a múzeum működése: tavaly a rendőrség 29 műtárgyat foglalt le a Metropolitanben, amelyek illegális forrásból kerültek a gyűjteménybe, 2019-ben pedig egy egyiptomi koporsóról derült ki, hogy a kereskedőnek, akitől vették, voltak ugyan papírjai, de ezek alaposabb vizsgálat után gyenge hamisítványnak bizonyultak.
Tess Davis, az illegális műkincskereskedelem ellen alakult Antiquities Coalition vezetője szerint a múzeumnak példát kellene mutatnia ebben a kérdésben: ha egy ilyen jelentős intézménynél ilyen hanyagságot történhetnek meg, elképzelhető, hogy a műkincspiac többi részén milyen állapotok uralkodnak. Ken Weine, a múzeum szóvivője szerint a Metropolitan komolyan is veszi ezt a felelősségét: mint mondta, a múzeum az elmúlt időben saját kezdeményezésére több alkotást is visszajuttatott jogos tulajdonosaihoz.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: