Egyiptomi és német kutatók színes domborművekre bukkantak a felső-egyiptomi Eszna városában található ősi templom mennyezetén. A restaurátorok által helyreállított, körülbelül kétezer éve készült alkotások az égbolt állatövi (zodiákus) jegyeinek teljes skáláját lefedik, míg más domborműveken a Jupiter, a Szaturnusz és a Mars mellett számos csillagkép látható, amiket az idő mérésére használtak az ókorban.

„A zodiákus ábrázolásai nagyon ritkák az egyiptomi templomokban. Maga az állatöv a babiloni csillagászathoz tartozik, Egyiptomban csak a ptolemaioszi időkben jelenik meg” – mondta a kutatást vezető Christian Leitz, a Tübingeni Egyetem régészprofesszora. A kutatók szerint az állatövi jegyek és a hozzájuk tartozó csillagképek rendszerét a görögök terjesztették el Egyiptomban.

„A zodiákust magánsírok és szarkofágok díszítésére használták, és nagy jelentőséggel bírt a csillagászati jegyzetekben, például a kerámiacserepekre felírt horoszkópokban” – mondta Daniel von Recklinghausen, a kutatásban részt vevő másik tübingeni régész. Szerinte a templomok díszítésénél már sokkal ritkábban jöhetett szóba a zodiákus: a most feltárt esznai templomon kívül csak két épületben találtak ilyet, mindkettőt Dendera városában.

Az esznai templom építése az időszámításunk előtti 15. században, III. Thotmesz fáraó uralkodása alatt kezdődött, de csak az időszámításunk szerinti első században lett kész. A falakat díszítő festményeket és domborműveket évszázadokon át vastag kosz- és koromréteg fedte, így alig voltak felismerhetők – az alkotások egy részét teljesen eltakarta a szennyeződés, így a mostani restaurálási munkálatok során láthatók először közel kétezer év után.

A zodiákus és a bolygó- és csillagábrázolások mellett kígyókat, krokodilokat és mitológiai alakokat (pl. egy krokodilfejű, kígyófarkú, négyszárnyú madarat) ábrázoló alkotásokat és korábban ismeretlen feliratokat is felfedeztek a templom mennyezetén.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Rejtett alagútra bukkantak régészek a gízai nagy piramis belsejében

Bodnár Zsolt tudomány 2023. március 2.

A kilenc méter hosszú, eddig ismeretlen alagút funkciójára is vannak már tippek.

A valaha talált legősibb és legteljesebb múmiára bukkanhattak rá Szakkarában

Bodnár Zsolt tudomány 2023. január 27.

A Hekasepesz nevű férfi 4300 éves múmiáját rejtő sírhelyre a Dzsószer-féle lépcsős piramis közelében találtak rá, egy 15 méter mély akna legalján.

Aranyszívű tinédzsert rejt a 100 éve előkerült egyiptomi szarkofág

Kun Zsuzsi tudomány 2023. január 24.

A 2300 éves leletet röntgensugarakkal vizsgálták meg, így fedezték fel, hogy a tinédzser fiú testét 49 értékes védelmező amulettel, köztük egy arany szkarabeusszal temették el.