Rejtett alagútra bukkantak régészek a gízai nagy piramis belsejében
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az egyiptomi régiségügyi tanács kutatói csütörtökön bejelentették, hogy felfedeztek egy rejtett alagutat a gízai nagy piramis belsejében.
A piramist, amely 146 méteres magasságával több mint 3800 éven át a világ legmagasabb ember alkotta építménye volt, az óbirodalmi Hufu fáraó (görög nevén Kheopsz) építtette a gízai fennsík nekropoliszában – a körülbelül 4600 éve lezajlott építkezés becslések szerint 27 évig tartott.
A belsejében három ismert kamra található: a királynő és a király kamrája mellett az alapkőzetben is találtak egy kőbe vájt kamrát, amely a szakértők szerint befejezetlennek tűnik.
A piramist számos más építmény veszi körül: két halotti templom, három kisebb piramis Hufu feleségeinek, egy úgynevezett szatellit piramis, valamint több masztaba a magas rangú tisztviselők és nemesek számára.
Most azt jelentette be az egyiptomi régiségügy, hogy a gízai nagy piramis főbejárata mögött egy 9 méter hosszú alagutat fedeztek fel. Ezt egy nemzetközi kutatás, a Scan Pyramids Project segítségével sikerült elérni, amely az infravörös termográfia, a fotogrammetria, a 3D szkennerek és a szoftveres rekonstrukció legújabb eszközeit használja.
Mostafa Waziri, a tanács vezetője a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy az alagutat valószínűleg a piramis súlyának enyhítésére építették funkcionális építészeti elemként.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Egy szivarosdobozból kerültek elő a gízai nagy piramis építéséhez használt eszközök Skóciában
A felbecsülhetetlen értékű fadarabok évekig kallódtak az Aberdeeni Egyetem raktárában, ahol az egyetem egy egyiptomi származású munkatársa találta meg őket véletlenül. Összesen három tárgy került elő a nagy piramis belsejéből, a másik kettőt Londonban őrzik.
A valaha talált legősibb és legteljesebb múmiára bukkanhattak rá Szakkarában
A Hekasepesz nevű férfi 4300 éves múmiáját rejtő sírhelyre a Dzsószer-féle lépcsős piramis közelében találtak rá, egy 15 méter mély akna legalján.
250 szarkofág, 150 bronzszobor, 9 méteres papirusz – elképesztő leletegyüttest tártak fel Szakkarában
A bronzszobrok közül az egyiket valószínűleg az i. e. 3. évezredben élt Imhotep, az első ismert építész, orvos és mérnök tervezte; a szarkofágok múmiákat is tartalmaznak; a papiruszon pedig valószínűleg temetkezési szövegek olvashatók – lesz mit kiállítani a tervek szerint még idén nyitó Nagy Egyiptomi Múzeumban.