Kinek a szarkofágjára bukkantak a katedrális alatt? Hogy bírták a fagerendák sokszáz évig a kártevőket, ha nem is kezelték őket? Hogyan lehet helyreállítani a beltéri visszhangot? És szedjenek-e belépődíjat a restaurált székesegyházban? Kérdések, dilemmák, adatok a Notre-Dame újranyitása után.
Arany, ezüst, korall és borostyán ékszerek, bronzfigurák és szertartási kancsók is előkerültek az ókori szentélyből.
Veress Dániel történész azt mondja, hogy a felújítás három szempontból is pótolhatatlan veszteséggel járna. Sarkadi Márton, a jáki templom helyreállításának szakmai irányítója szerint az így kiegészített épületek egészként való bemutatása figyelmen kívül hagyja az elmúlt 150 év műemlékvédelmi tapasztalatait.
Az egy férfi és egy női alakot ábrázoló lapocskák ritkának számítanak az országban, a régészek szerint valószínűleg egy pogány templom védelmét szolgálták.
Az állatövi csillagképek mellett kígyók, krokodilok és krokodilfejű, kígyófarkú szárnyas lények színes domborműveit is restaurálták Eszna templomában.
Mindennapi filozófia rovatunk mai kommentátora a Königsbergi Egyetem volt professzora.
A zsidó halászfaluból később római polisszá alakuló város fontos bibliai helyszín: Jézus csodatételei közül többet ide kötnek, és más apostolok mellett Péter is itt születhetett. A most feltárt romokból a régészek szerint egyértelműen azonosítható a régóta keresett település.
A kosz és a korom megóvta a festmények élénk színeit, a freskók Uadzset kobraistennőt és a keselyűfejű Nekhbetet ábrázolják.
Még az 1910-es évek elején kezdődtek az ásatások, miután írásos emlékek egy Kaszioszi Zeusz-templom létezéséről tanúskodtak a helyszínen. Ennek a romjaira találtak rá most az ókori Pelusium városának területén.
A Templomséták Budapesten 246 különböző stílusú, felekezetű és földrajzi elhelyezkedésű templomot mutat be fényképekkel és rövid ismertetőkkel, biciklis, laza városi mászkálós vagy kirándulós útvonalakra felfűzve. A könyvből két dolog vált rögtön világossá: a felsorolt épületek többségét ismerem, és semmit nem tudok róluk.
Az Ifjabb Szent Jakabnak tulajdonított csontok régészek szerint egy olyan emberhez tartoztak, aki körülbelül 200 évvel később élt. Az ereklyeként tartott maradványok ellenben a korai kereszténység elfeledett korszakáról árulkodhatnak.
Ha valóban tervrajz alapján készültek az építmények, az a vadászó-gyűjtögető társadalmakban szokatlan, magas fokú együttműködést és távlatos tervezést feltételez – állítják a Tel-Aviv-i Egyetem régészei.