Az ateista Picassónak még a bikaviadalról is Krisztus jutott az eszébe
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/76hLCmObtNDj747us-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
A spanyol katolikus családba született, Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno Maria de los Remedios Cipriano de la Santisima Trinidad Martyr Patricio Clito Ruiz y Picasso néven megkeresztelt kisfiú akkor fordult el végleg a vallástól, amikor imádott kishúga 7 évesen elhunyt diftériában. A haláleset után a család Barcelonába költözött, ahol az akkor 13 éves Picasso felvételt nyert az Escola de la Llotja művészeti iskolába, majd innen 16 évesen Madridba, a Királyi Művészeti Akadémiára ment tovább.
A századfordulótól Franciaországban élő és egész életében ott alkotó Picasso ugyan ateistának vallotta magát, és a Francia Kommunista Párt tagja volt, de vallásos édesanyja és művészetet oktató apjának öröksége rányomta a bélyegét munkáira. Egyik legelső olajképén, az 1896-os Elsőáldozáson az elvesztett kishúgát festette meg.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7slK5alKbdykQFbjs.jpeg)
Még ugyanabban az évben festett egy tanulmányt a keresztre feszített Jézusról is.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7sl5eVmJG6UcEWJMs.jpeg)
1901-ben újabb csapás érte: öngyilkos lett az egyik legjobb barátja, a katalán festő és költő, Carles Casagemas. Az alig húszéves Picasso későbbi visszaemlékezése szerint ennek hatására kezdett bele kék korszakába. Az újabb közeli haláleset miatt sosem múló érdeklődést mutatott művészetében a fájdalom és a tragédia örökérvényű motívumához, a keresztre feszítéshez. Ekkoriban készült két rajzán Krisztus és Mária körül tarot-kártyákat idéző, ölelkező meztelen alakok tűnnek fel – a blaszfém párosítás az élet örök körforgására utal. Ez a kettősség végigvonul Picasso egész életművén: szent és profán, démoni és angyali, misztikus és lényegre törő.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7slMAPgqIkpEJqEFs.jpeg)
1915-ben, az akkor már kubizmusban utazó festő ismét visszatért a keresztre feszítés témájához, és a haldokló Jézus minden e világi gyötrelmét a meggörbült ujjaiba rajzolta.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7sl6Z7swvDcM8RBIs.jpeg)
Negyvenkilenc évesen, 1930-ban festette meg legismertebb Krisztus-képét, A keresztre feszítést (La Crucifixion). A művészi válaszúthoz érkezett Picasso szürrealista festménye egyértelmű előfutára leghíresebb képének, a hét évvel későbbi Guernicának.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7sl2RsWrocQhJMF0s.jpeg)
Néhány vázlata a festményhez:
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7sl3K5oqoJb0Jq7vs.jpeg)
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7sl4JhgHmdCzKeCPs.jpeg)
1932-ben újra a keresztre feszítés témájához fordult, Matthias Grünewald isenhemi szárnyas oltárának parafrázisait rajzolta meg egy sorozatban.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7sl3tySdxilHGV9Ys.jpeg)
Az egyik leghíresebb közülük az 1932. október 7-i XXXII. tábla, amelynek csontjai Ezékiel próféta könyvének 37. fejezetére utalnak: „Amint prófétálni kezdtem, hirtelen dörgő hang támadt, a csontok pedig egymáshoz illeszkedtek.”
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7sl4tJDqh6zwNIG0s.jpeg)
A II. világháború alatt, bár a nácik elfajzott művészetnek bélyegezték és gyakran zaklatták, olyan tisztelet övezte Picassót, hogy viszonylag szabadon alkothatott a megszállt Párizsban. 1942–43-ban készült a Férfi báránnyal című szobra. A művész a 23. zsoltár pásztorképe, valamint a korai kereszténység Jézus-bárány-ábrázolása mellett az ókori Hermész-szobrokra is utalt.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7sl6pj2cIpRTBILZs.jpeg)
A szoborhoz készült vázlatrajzán még egyértelműbb a krisztusi kép.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7slQSJD5QFmW62C2s.jpeg)
1959-ben komplett rajzsorozatot szentelt a bikaviadaloknak, amivel visszatért gyerekkorának első rajzaihoz. A mindössze tízéves Picasso még szülővárosában, Málagában rajzolta az alábbiakat.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7slRx995DjLRJqEks.jpeg)
A francóista Spanyolországba nem volt hajlandó belépni, ezért a dél-francia kisvárosok bikaviadalain készített vázlatokat. A XVI. rajzától kezdve egyértelműen a keresztre feszítést emelte be a bikaviadalok szimbolikájába.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7sl7BFTV9Cx9JMQTs.jpeg)
A középkori Spanyolországban szinte minden egyházi ünnepen bikaviadalt is tartottak, Szent Teréz szentté avatása állítólag kétszáz bika életébe került.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7sl89qhVxpjoVwjAs.jpeg)
Krisztus arcán a matadorok viadal közben átélt érzelmei tükröződnek, míg jobb keze megszabadul a keresztről, hogy ágyékkötőjét muletaként használhassa a bika ellen.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7sl7K7K7k6BEOCX7s.jpeg)
Ha egyszer ráérzett a vallásos tematikára, nehezen tudta abbahagyni: még a fenti kép készítésének napján rajzolt egy Mária-képet is.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7slSldc6i3NzNhVys.jpeg)
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: