Neurális háló talált rá Picasso eddig nem ismert festményére
Brit kutatók megtalálták Pablo Picasso egy eddig nem ismert festményét. De nem ám elásva, vagy egy padlás mélyén, hanem a spanyol mester egy már jól ismert festménye alatt – számolt be az amerikai technológiai fellegvár, a Massachusets Institute of Technology (MIT) hivatalos közlönyeként számon tartott MIT Technology Review.
A szóban forgó mű a chicagói Művészeti Intézet gyűjteményében őrzött Az öreg gitáros című alkotás volt, amelyről a művészettörténészek régóta tudták, hogy újrahasznosított vászonra készült. Megfelelő fényviszonyoknál átsejlett ugyanis egy arc a festékrétegek alól. Az is tudott volt, hogy a 20. század elején Párizsban jelentős szegénységben élő festő 1901 és 1904 közötti kék korszakában gyakran rászorult arra, hogy szó szerint ráfessen korábbi műveire.
1998-ban a chicagói gyűjtemény restaurátorai röntgen- és infravörös képeket készítettek a festményről, az addigi sejtés beigazolódott, ám azt mindeddig nem sikerült kideríteni, hogy teljes egészében mi is van az öreg gitáros mögött.
Az elveszett nő
Anthony Bourached és George Cann, a londoni University College mesterségesintelligencia-kutatói szeptember közepén publikálták beszámolójukat arról, miképpen találták meg és alkották újra az ismertben rejtőző ismeretlent. Eljárásuk lényege röviden: a szaknyelvben stílusátvitelnek nevezett eljárást ötvözték a neurális hálón alapuló gépi intelligenciával.
Az általuk fejlesztett algoritmus nem csupán összevetette a röntgen- és infraképeket Picasso más munkáival, de rekonstruálta is az egykori alkotást.
A kutatók azt remélik, hogy az általuk Le femme perdue vagyis Az elveszett nő címen jegyzett alkotás rövidesen bekerülhet a hivatalos Picasso-kánonba.
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
A mesterséges intelligencia képes felismerni a hamis rajzokat
A gép egy vonásból meg tudja állapítani, ki készíthette a művet, illetve hogy az hamis-e vagy eredeti. Ember erre nem képes.
Művészet-e, amit a robotok alkotnak?
Arról már jó ideje folyik a vita, hogy vajon a robotok elveszik-e a munkánkat, vagy éppenséggel könnyebbé teszik az életünket, de sokáig úgy hittük, hogy ha van valami, amit nem fenyeget az automatizáció, az épp a művészet lesz. Úgy tűnik, tévedtünk: a mesterséges intelligencia már javában alkot, de ilyenkor vajon ki a művész, a gép vagy a programozó?