A szobor alsó részét már 1930-ban megtalálták, most egyesíthetik a két darabot. A papiruszokra szakosodott kutatók szinte véletlenül találtak rá a fáraó szobrára.
A terület régészeti szempontból felbecsülhetetlen értékű: az óriási nekropoliszban több dinasztia is temetkezett. Most a római korból kerültek elő maszkok.
Az állatfaragvány testét régóta keresték a régészek, most pedig egy barlangban bukkantak rá. Csakhogy míg korábban úgy vélték, hogy lovat ábrázolt, most arról találgatnak, hogy vajon medve vagy oroszlán lehet-e.
Az első századi római császár úszó palotájának maradványa lehet a tó fenekén talált fej.
Cizin, a földrengések és a halál istene egy vasúti építkezésen került elő.
A leleteket pedig hamarosan az alig 1500 fős lakosságú faluban állítják majd ki.
A Vörös-tenger partján fekvő kikötővárosban, Berenikében talált szobor fényt deríthet a római kori Egyiptom Indiával fennálló kereskedelmi kapcsolataira.
A katolikus családba született Pablo Picasso nem vallási témájú műveiről ismert, pedig különböző korszakaiban vissza-visszatért a keresztre feszítés motívumához.
A szobor egy kiszáradt tómederből került elő, a kutatók pedig úgy vélik, hogy több is lapulhat még ott.
Az etruszk civilizáció és a Római Birodalom kialakulása közötti átmenetet segíthet megfejteni a kitűnő állapotban fennmaradt, körülbelül 2300 éves leletegyüttes.
Az agyagszobrocskát valamikor a Krisztus előtti nyolcadik és hatodik század között készítették, és valószínűleg áldozati ajándékként helyezték el egy vízmosásban. A lelet azért is érdekes, mert viszonylag új: az ehhez hasonló szobrok nyolcezer évvel ezelőtt voltak népszerűek a Fekete-tenger vidékén.
A fából készült figura 46 centiméter hosszú és 16 centi széles, trapéz alakú sapkát visel, és kiváló állapotban maradt fenn a homokban. A lelet egy szentély mellől került elő Chan Chan szélén, és valószínűleg valamilyen vallási tisztségviselőt ábrázol.
Bár korábban a csehországi mészkőhegységekre tették a Szombathy József által 1908-ban megtalált szobrocska eredetét, új kutatási módszerek bevetésével kiderült, hogy az egyik leghíresebb termékenység-szobor Észak-Olaszországból származhat.
A Moai Tau néven ismert faragványt a chilei haditengerészet szállította el 1870-ben, 1878 óta az ottani természettudományi múzeum gyűjteményét gazdagítja. A Húsvét-szigetek már évek óta szeretné visszakapni az elrabolt kulturális kincseket, ezúttal az ország sikerrel járt.
Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.