Az agyagszobrocskát valamikor a Krisztus előtti nyolcadik és hatodik század között készítették, és valószínűleg áldozati ajándékként helyezték el egy vízmosásban. A lelet azért is érdekes, mert viszonylag új: az ehhez hasonló szobrok nyolcezer évvel ezelőtt voltak népszerűek a Fekete-tenger vidékén.
A fából készült figura 46 centiméter hosszú és 16 centi széles, trapéz alakú sapkát visel, és kiváló állapotban maradt fenn a homokban. A lelet egy szentély mellől került elő Chan Chan szélén, és valószínűleg valamilyen vallási tisztségviselőt ábrázol.
Bár korábban a csehországi mészkőhegységekre tették a Szombathy József által 1908-ban megtalált szobrocska eredetét, új kutatási módszerek bevetésével kiderült, hogy az egyik leghíresebb termékenység-szobor Észak-Olaszországból származhat.
A Moai Tau néven ismert faragványt a chilei haditengerészet szállította el 1870-ben, 1878 óta az ottani természettudományi múzeum gyűjteményét gazdagítja. A Húsvét-szigetek már évek óta szeretné visszakapni az elrabolt kulturális kincseket, ezúttal az ország sikerrel járt.
Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.
A gyarmati uralom felszámolása nem ért véget a Union Jack vagy a Tricolore levonásával és az új független országok kikiáltásával: a gyarmati időket odahaza is le kell zárni. Erről is szólnak a közelmúlt szobordöntögetései.
Az ország függetlenné válásában nagy szerepet játszó Sardar Patel szobrán 2014 óta dolgoztak, a költségvetése a másfélszeresére duzzadt, és az átadás napjára már 75 ezres tüntetést várnak.