A bábukat San Isidro legnagyobb piramisának csúcsán helyezték el, de hogy pontosan mit szimbolizáltak és mire használhatták őket, azt csak találgatni lehet.
Az apró agyagfigura felfedezése teljesen meglepte a régészeket. Bár hasonló stílusú szobrok gyakoriak Mezopotámiában, ez az első, hogy a Perzsa-öböl közelében is megtalálták őket.
Az utolsó egyiptomi fáraó arcáról leginkább idealizált ábrázolásokat ismerünk, de az ásatásokat vezető régész szerint egy apró szobrocskáról a valódi Kleopátra köszön vissza.
A szobor alsó részét már 1930-ban megtalálták, most egyesíthetik a két darabot. A papiruszokra szakosodott kutatók szinte véletlenül találtak rá a fáraó szobrára.
A terület régészeti szempontból felbecsülhetetlen értékű: az óriási nekropoliszban több dinasztia is temetkezett. Most a római korból kerültek elő maszkok.
Az állatfaragvány testét régóta keresték a régészek, most pedig egy barlangban bukkantak rá. Csakhogy míg korábban úgy vélték, hogy lovat ábrázolt, most arról találgatnak, hogy vajon medve vagy oroszlán lehet-e.
Az első századi római császár úszó palotájának maradványa lehet a tó fenekén talált fej.
Cizin, a földrengések és a halál istene egy vasúti építkezésen került elő.
A leleteket pedig hamarosan az alig 1500 fős lakosságú faluban állítják majd ki.
A Vörös-tenger partján fekvő kikötővárosban, Berenikében talált szobor fényt deríthet a római kori Egyiptom Indiával fennálló kereskedelmi kapcsolataira.
A katolikus családba született Pablo Picasso nem vallási témájú műveiről ismert, pedig különböző korszakaiban vissza-visszatért a keresztre feszítés motívumához.
A szobor egy kiszáradt tómederből került elő, a kutatók pedig úgy vélik, hogy több is lapulhat még ott.
Az etruszk civilizáció és a Római Birodalom kialakulása közötti átmenetet segíthet megfejteni a kitűnő állapotban fennmaradt, körülbelül 2300 éves leletegyüttes.
Az agyagszobrocskát valamikor a Krisztus előtti nyolcadik és hatodik század között készítették, és valószínűleg áldozati ajándékként helyezték el egy vízmosásban. A lelet azért is érdekes, mert viszonylag új: az ehhez hasonló szobrok nyolcezer évvel ezelőtt voltak népszerűek a Fekete-tenger vidékén.
A fából készült figura 46 centiméter hosszú és 16 centi széles, trapéz alakú sapkát visel, és kiváló állapotban maradt fenn a homokban. A lelet egy szentély mellől került elő Chan Chan szélén, és valószínűleg valamilyen vallási tisztségviselőt ábrázol.