A sztrók utáni felépülésben kulcsszerepe lehet a beszélt nyelvnek
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Egy új tanulmány szerint az angolul beszélő és kétnyelvű mexikói amerikaiak gyorsabban és sikeresebben épülnek fel az agyvérzésből, mint a csak spanyolul beszélő társaik – írja az IFL Science.
A Neurology folyóiratban közölt tanulmány mindenesetre felveti annak lehetőségét, hogy a beszélt nyelvek sokkal jelentősebb hatással vannak az agyra, mint azt korábban bárki is gondolta volna. A Michigani Egyetem kutatói 1096 mexikói amerikai páciens gyógyulását vizsgálták, három területen összehasonlítva rehabilitációjuk eredményeit. A neurológiai mutatók mellett a memória, a gondolkodás és a mindennapi feladatok elvégzésének képességét is vizsgálták. Az eredmények azt mutatják, hogy a csak spanyolul beszélő mexikói-amerikaiak gyógyulása a neurológiai mutatókat tekintve rosszabb volt, mint a csak angolul beszélő, illetve a kétnyelvű társaiké, miközben a másik két mérőszámban a különbség nem volt jelentős.
A spanyolul beszélők átlagosan hét pontot értek el a sztrók érintettségének 44 pontos skáláján, míg az angolul beszélők és a kétnyelvűek átlagosan négyet. Bár a kiválasztott populáció viszonylag homogén volt, de a mintacsoportok nem voltak azonosak. A csak spanyolul beszélők idősebbek és kevésbé képzettek voltak, mint az angolul beszélők. Másrészt kisebb valószínűséggel dohányoztak. Ezért a szerzők súlyozták a különbségeket, így a neurológiai felépülésben mutatkozó különbség 1,9 pontra zsugorodott, de továbbra is jelentős maradt.
A kutatók eredményei a napokban a NeuroImage folyóiratban megjelent másik tanulmány fényében különösen érdekesek. A lipcsei Max Planck Intézet kutatói német és arab anyanyelvű alanyok vizsgálata során markánsabb kapcsolatokat találtak a két agyfélteke között az arabul beszélőknél, miközben fejlettebb nyelvi hálózatokat detektáltak a németül beszélők baloldali féltekéjében. Összegzésük szerint a különbségek a két nyelv agyi igényei közötti ellentétet tükrözik, ugyanakkor vizsgálatuk nem terjedt ki arra, hogy ezek a különbségek befolyásolják-e a nyelvtudáson túlmutató képességeket.
A spanyol-, illetve angolajkú, valamint kétnyelvű mexikói amerikaiak sztrók utáni felépülését vizsgáló kutatók hasonlóképpen óvatosak, amikor azt állítják: még nem eldönthető, hogy eredményeik a nyelv által az agyban okozott változásokat tükrözik-e, vagy egyéb egyéni eltérések állnak a feltárt különbségek hátterében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Teljes mondatokra fordítja egy beszédképtelen sztrókos férfi agyi jeleit egy forradalmi új módszer
Az áttörő kaliforniai kutatás megmutatja, hogy az elveszett kommunikációs képesség helyreállítása az agy természetes beszédmechanizmusainak letapogatásával is lehetséges. Csak kell hozzá egy úgynevezett neuroprotézis és egy sor kifinomult algoritmus.
Magyar kutatók elsőként publikálták, hogy működhet igazából az emberi agy idegsejthálózata
Minden eddiginél pontosabban képet alkotott az ELTE Bioinformatikai Kutatócsoportja az agyi neuronok nyúlványaiból álló hálózatról, az agygráfról.