Az emberi beszéd evolúciójáról is sokat elárulhat a friss felfedezés, miszerint már egyes emberszabású majmok is képesek egyszerre képezni mással- és magánhangzókat.
Először sikerült egész mondatokat kinyerni agyi felvételekből noninvazív módon, valós időben, mindössze egy funkcionális MRI-vizsgálat és a GPT-1 nyelvi modell segítségével. A módszer akár a beszéd helyreállításában is segíthet különböző betegségek elszenvedése után.
Több, mint ezer páciens vizsgálata alapján a nyelvek sokkal jelentősebb hatással vannak az agyra, mint azt korábban feltételezték.
A rejtélyes idegen akcentus szindrómát a felfedezése óta eltelt több mint száz évben alig néhány tucat embernél tapasztalták.
Legalábbis egy új elmélet szerint az arboreális mozgás adhatta a főemlősöknek a mássalhangzók képzéséhez szükséges képességeket, amelyekre az emberi beszéd is alapulhatott.
Egy friss kutatás szerint az állatok minden előképzettség nélkül képesek voltak felismerni a szabályos ütemeket. Ez még a főemlősöknek sem megy, a felfedezés segíthet megérteni az emberi muzikalitás és beszéd kialakulását is.
Az emberi hangszálakról hiányzik a hanghártya és a főemlősökre jellemző ballonszerű gégeszerkezet. Bár ezek elengedhetetlenek a hangos és magas hangok létrehozásához, amire az állatvilágban szükség lehet, gátolják a hangmagasság hatékony és rugalmas szabályozását.
A Massachussets Institute of Technology kutatói fMRI-felvételek alapján azt állítják, hogy ugyanazok az agyterületek aktiválódnak függetlenül attól, hogy mi az illető anyanyelve.
A saját hang azonosításának szerepe lehet a skizofrénia kialakulásában is, de a hallucinációk felismeréséhez szinte biztosan elengedhetetlen.
Az ENSZ-főtitkár a Seton Hall Egyetemen tartott előadásában arra kérte a hallgatókat, hogy hiába kapnak majd csábító ajánlatokat, gondoljanak bele, hogy a bolygó sorsa most az ő kezükben is van.
A csecsemők még azelőtt képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket, hogy megtanulnának beszélni. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a legkorábban háziasított társállatok is képesek-e ilyen teljesítményre. Az agyi képalkotó eljárások eredményei azt mutatják, hogy igen, csak kissé másképp, mint az emberek.
Az áttörő kaliforniai kutatás megmutatja, hogy az elveszett kommunikációs képesség helyreállítása az agy természetes beszédmechanizmusainak letapogatásával is lehetséges. Csak kell hozzá egy úgynevezett neuroprotézis és egy sor kifinomult algoritmus.
Egy nemzetközi kutatócsoport csaknem húsz évig vizsgálta a neandervölgyiek halló- és beszédképességeit. Kiderült, hogy ebben a tekintetben közel álltak a modern emberhez, és már mássalhangzókat is képesek voltak kiejteni.
Tudományos kísérletben bizonyították, hogy az esetek 98 százalékában legalább az egyik fél hamarabb szeretne lelépni egy beszélgetésből, ami kutatók szerint arra utal, hogy az emberek sokkal rosszabbak mások gondolatainak kitalálásában, mint hinnénk.
Az ELTE etológusainak kísérletei szerint a kutyák agya nem különbözteti meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól, amelyek csak egy hangban különböznek. Az állatok teljesítménye a 14 hónapos embercsecsemőkéhez hasonlít.