Tényleg javítja a zene a nyelvkészséget? Hogyan lehet ezt kutatni? És mi alapján válasszon egy szülő fejlesztő tréninget a gyerekének? Aki válaszol: Honbolygó Ferenc és Kertész Csaba pszichológusok.
Megtalálták az első olyan, a beszédhez kötődő variánst, amely a modern emberben megtalálható, de a neandervölgyi és gyenyiszovai rokonainkból még hiányzott.
A kutatók egy 2007-es és egy 1962-es videó alapján arra jutottak, hogy a felvételen szereplő állatok hasonlóan használták a szavakat, mint az emberek, az egyszerűbbeket pedig felismerhetően ki is tudták ejteni.
A tudósok előtt is rejtély, hogyan dolgozza fel az agy a belső beszédet, de a Caltech kutatói egy eddig kevésbé vizsgált agyi területre összpontosítva értek el áttörést a ki nem mondott szavak észlelésében.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói hasonló mintázatokat találtak a kutyák EEG-jelében, mint az emberekében, amikor tárgyakat neveztek meg és mutattak meg nekik.
Az amerikai kutatók által kifejlesztett viselhető szenzor jeleit mesterséges intelligencia alakítja beszéddé. Az eszköz 95 százalékos pontosságra képes, kényelmesebb a jelenlegi megoldásoknál, de még évekbe telhet, amíg eljut a betegekhez.
Több száz felvétel közül azonosítja az emberi hangot a bioinformatikai rendszer.
Az emberi beszéd evolúciójáról is sokat elárulhat a friss felfedezés, miszerint már egyes emberszabású majmok is képesek egyszerre képezni mással- és magánhangzókat.
Először sikerült egész mondatokat kinyerni agyi felvételekből noninvazív módon, valós időben, mindössze egy funkcionális MRI-vizsgálat és a GPT-1 nyelvi modell segítségével. A módszer akár a beszéd helyreállításában is segíthet különböző betegségek elszenvedése után.
Több, mint ezer páciens vizsgálata alapján a nyelvek sokkal jelentősebb hatással vannak az agyra, mint azt korábban feltételezték.
A rejtélyes idegen akcentus szindrómát a felfedezése óta eltelt több mint száz évben alig néhány tucat embernél tapasztalták.
Legalábbis egy új elmélet szerint az arboreális mozgás adhatta a főemlősöknek a mássalhangzók képzéséhez szükséges képességeket, amelyekre az emberi beszéd is alapulhatott.
Egy friss kutatás szerint az állatok minden előképzettség nélkül képesek voltak felismerni a szabályos ütemeket. Ez még a főemlősöknek sem megy, a felfedezés segíthet megérteni az emberi muzikalitás és beszéd kialakulását is.
Az emberi hangszálakról hiányzik a hanghártya és a főemlősökre jellemző ballonszerű gégeszerkezet. Bár ezek elengedhetetlenek a hangos és magas hangok létrehozásához, amire az állatvilágban szükség lehet, gátolják a hangmagasság hatékony és rugalmas szabályozását.
A Massachussets Institute of Technology kutatói fMRI-felvételek alapján azt állítják, hogy ugyanazok az agyterületek aktiválódnak függetlenül attól, hogy mi az illető anyanyelve.