Új agyi implantátum segít bénult betegeknek a minél pontosabb önkifejezésben
A beszéd és a gesztusok egyszerre működhetnek az implantátum és egy avatár segítségével.
A beszéd és a gesztusok egyszerre működhetnek az implantátum és egy avatár segítségével.
A HUN-REN TTK és az ELTE PPK kutatói által feltárt eredmények arra utalnak, hogy a beszéd ritmusának követése olyan alapvető kognitív folyamatokra épülhet, amelyek a kommunikáció számos területén szerepet játszanak.
Néhány apróbb különbség ellenére az állatvilágban egyedülálló mimikával kísért vokalizáció ritmikus szerkezete ugyanaz a mai emberszabásúak és az emberek esetében.
Az újszülöttek képesek ráérezni a zene ritmusára, és anticipálják is azt, ez pedig összefüggésben áll az anyaméhben érzékelt ritmikus hatásokkal, mint amilyen az anya szívverése.
Pályája során, Nashville-től New York-ig jelentősen átalakult a szupersztár beszéde, és ezt most már akusztikai kutatás is igazolja. Alkalmazkodás és a társadalmi pozíció megváltozása állhat a változás mögött.
Tényleg javítja a zene a nyelvkészséget? Hogyan lehet ezt kutatni? És mi alapján válasszon egy szülő fejlesztő tréninget a gyerekének? Aki válaszol: Honbolygó Ferenc és Kertész Csaba pszichológusok.
Megtalálták az első olyan, a beszédhez kötődő variánst, amely a modern emberben megtalálható, de a neandervölgyi és gyenyiszovai rokonainkból még hiányzott.
A kutatók egy 2007-es és egy 1962-es videó alapján arra jutottak, hogy a felvételen szereplő állatok hasonlóan használták a szavakat, mint az emberek, az egyszerűbbeket pedig felismerhetően ki is tudták ejteni.
A tudósok előtt is rejtély, hogyan dolgozza fel az agy a belső beszédet, de a Caltech kutatói egy eddig kevésbé vizsgált agyi területre összpontosítva értek el áttörést a ki nem mondott szavak észlelésében.
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói hasonló mintázatokat találtak a kutyák EEG-jelében, mint az emberekében, amikor tárgyakat neveztek meg és mutattak meg nekik.
Az amerikai kutatók által kifejlesztett viselhető szenzor jeleit mesterséges intelligencia alakítja beszéddé. Az eszköz 95 százalékos pontosságra képes, kényelmesebb a jelenlegi megoldásoknál, de még évekbe telhet, amíg eljut a betegekhez.
Több száz felvétel közül azonosítja az emberi hangot a bioinformatikai rendszer.
Az emberi beszéd evolúciójáról is sokat elárulhat a friss felfedezés, miszerint már egyes emberszabású majmok is képesek egyszerre képezni mással- és magánhangzókat.
Először sikerült egész mondatokat kinyerni agyi felvételekből noninvazív módon, valós időben, mindössze egy funkcionális MRI-vizsgálat és a GPT-1 nyelvi modell segítségével. A módszer akár a beszéd helyreállításában is segíthet különböző betegségek elszenvedése után.
Több, mint ezer páciens vizsgálata alapján a nyelvek sokkal jelentősebb hatással vannak az agyra, mint azt korábban feltételezték.