Magyar kutatók elsőként publikálták, hogy működhet igazából az emberi agy idegsejthálózata
Az emberi agyban mintegy 80 milliárd neuron található. Az idegsejtek kapcsolódási hálózatának, szakszóval a konnektomnak vagy agygráfnak (braingraph) egy részét ma már láthatóvá lehet tenni a mágneses magrezonanciás képalkotással operáló MRI segítségével.
Az idegsejtek nyúlványaiból, az axonokból álló idegrostok hálózatát megrajzoló módszerek azonban eddig nem tették lehetővé a kapcsolatok sejtszintű felderítését, csupán az agy mintegy ezer területe között lefutó makroszkopikus idegrostokat tudták láthatóvá tenni.
A Qubitnek elküldött közleményük szerint az ELTE PIT Bioinformatikai Kutatócsoportja (Szalkai Balázs, Kerepesi Csaba, Varga Bálint és Grolmusz Vince professzor, a kutatócsoport vezetője) a PLoS One folyóiratban most megjelent cikkében a világon először mutatott be olyan metódust, amellyel a strukturális MRI-vel megtalált kapcsolatok nagy részéhez irányt lehet rendelni.
Ez azért fontos, mert az egyes axonokban az ingerület terjedésének jól meghatározott iránya van. Ezt az irányt az MRI önmagában nem képes megmutatni, de az ELTE kutatócsoportja által felfedezett CCD (Consensus Connectome Dynamics, konszenzus konnektom dinamika) jelenséggel meg tudja jósolni az irányokat.
A CCD jelenség az agyi kapcsolatok fa-, illetve bokorszerű növekedését írja le, amely jól látható a következő 2016-os videón.
Itt pedig egy hosszabb mozgóképes összeállítás a Bioinformatikai Kutatócsoport korábbi eredményeiről:
Mi az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk korábban az agykutatás legújabb fejleményeivel:
Roska Botond: Olyan vakság, amin nem lehet segíteni, nem létezik
Még ha nem is ugyanolyan fokú javulást eredményezne mindenkinél, a látás-visszaállító terápia csak pénz kérdése – mondta a Qubitnek a Svájcban élő Roska Botond neurobiológus, akit több rangos orvosi díjat első magyarként érdemelt ki, a legutóbbit a múlt héten.
Amikor az ember úgy beszél, mint az állat
A mindennapi beszélgetésekben átlagosan alig két tizedmásodperc telik el, amíg a résztvevők szóban is reagálnak a másikra, mégsem vágnak egymás szavába. A jelenséget az állatoknál is megfigyelték. A kommunikációs mechanizmust a téma egyik magyar kutatója, Magyari Lilla tárja fel.
Magyar kutatók speciális idegsejtkutatásokkal eredtek az állati és emberi intelligencia nyomába
Egy új német-magyar kutatás eredményei közelebb vihetnek az idegsejtek közötti információcsere lényegének megértéséhez, valamint ahhoz, hogy kiderüljön, hogyan befolyásolja az érzékelést az agy világról alkotott modellje.