Magyar kutatók elsőként publikálták, hogy működhet igazából az emberi agy idegsejthálózata
Az emberi agyban mintegy 80 milliárd neuron található. Az idegsejtek kapcsolódási hálózatának, szakszóval a konnektomnak vagy agygráfnak (braingraph) egy részét ma már láthatóvá lehet tenni a mágneses magrezonanciás képalkotással operáló MRI segítségével.
Az idegsejtek nyúlványaiból, az axonokból álló idegrostok hálózatát megrajzoló módszerek azonban eddig nem tették lehetővé a kapcsolatok sejtszintű felderítését, csupán az agy mintegy ezer területe között lefutó makroszkopikus idegrostokat tudták láthatóvá tenni.
A Qubitnek elküldött közleményük szerint az ELTE PIT Bioinformatikai Kutatócsoportja (Szalkai Balázs, Kerepesi Csaba, Varga Bálint és Grolmusz Vince professzor, a kutatócsoport vezetője) a PLoS One folyóiratban most megjelent cikkében a világon először mutatott be olyan metódust, amellyel a strukturális MRI-vel megtalált kapcsolatok nagy részéhez irányt lehet rendelni.
Ez azért fontos, mert az egyes axonokban az ingerület terjedésének jól meghatározott iránya van. Ezt az irányt az MRI önmagában nem képes megmutatni, de az ELTE kutatócsoportja által felfedezett CCD (Consensus Connectome Dynamics, konszenzus konnektom dinamika) jelenséggel meg tudja jósolni az irányokat.
A CCD jelenség az agyi kapcsolatok fa-, illetve bokorszerű növekedését írja le, amely jól látható a következő 2016-os videón.
Itt pedig egy hosszabb mozgóképes összeállítás a Bioinformatikai Kutatócsoport korábbi eredményeiről:
Mi az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk korábban az agykutatás legújabb fejleményeivel: