Az osztrák főváros történelmi demográfiai átalakuláson megy keresztül: lakosainak közel fele nem Ausztriában született. És hiába kiáltják ki Bécset évről évre a világ legélhetőbb városának, a németül nem beszélő bevándorló gyerekekkel nem tud mit kezdeni.
A Massachussets Institute of Technology kutatócsoportja olyan embereket vizsgált, akik öt vagy még több nyelven beszélnek.
Több, mint ezer páciens vizsgálata alapján a nyelvek sokkal jelentősebb hatással vannak az agyra, mint azt korábban feltételezték.
A hosszabb szövegek megértése, a táblázatok és statisztikák értelmezése sok magyar képességeit meghaladja. A foglalkoztatottak fele nem használ semmilyen idegen nyelvet, és egyharmaduk egyáltalán nem boldogul a számítógéppel, derül ki egy csütörtökön bemutatott tanulmányból.
Egy tanéven át vizsgálták általános iskolai diákok agyát Kínában: egy részük zenei, másik részük angol nyelvi oktatási programban vett részt. Meglepetésre a zenében fontos idegi jelek érzékelése jobban fejlődött azoknál, akik nyelvet tanultak.
A magyarok több mint fele egyetlen idegen nyelvet sem beszél, ezzel az EU-ban az utolsó előtti helyen állunk. Ami még szomorúbb, a fiatalok 38 százaléka nem is akar nyelveket tanulni. A helyzeten csak egy nyelvoktatási, sőt átfogó oktatási reform segíthetne, de mivel annak csak tízéves távlatban lenne eredménye, a politikának nem érdeke a változás.
Jól lehúzzuk az EU-s átlagot: csak a románok és a britek beszélnek kevésbé idegen nyelveken. A magyar középiskolások adatai még lesújtóbbak: elenyészően kevesen tanulnak legalább két nyelvet.