Frissen talált csontváz deríthet fényt egy alig ismert, 17-18. századi vadászó-gyűjtögető kultúrára
Miután a spanyol gyarmatosítók 1521-ben meghódították az Azték Birodalmat, annak területén létrejött az Új-Spanyol Királyság, a Spanyol Birodalom részeként. Őslakos népcsoportok azonban még ezután is tovább éltek a területen, ezek közé tartozott a nomád, vadászó-gyűjtögető Janambre kultúra, amelynek tagjai a mai Mexikó északkeleti részén éltek.
A Janambre népcsoporthoz tartozó emberek a Keleti-Sierra Madre hegyvonulatain keresztül vándoroltak, és a róluk rendelkezésre álló szegényes ismeretanyag alapján romlandó árukat használtak, így nagyon kevés régészeti lelet maradt fenn a kultúráról.
Ezért is nagy szó, hogy most a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészei a Janambre-kultúra jellemzőit fedezték fel egy sziklás búvóhelyen talált csontvázon. Az északkeleti Tamaulipas állam egyik kanyonjában talált, lehetséges emberi maradványként bejelentett csontok a régészek szerint egy 35 és 40 év közötti férfihez tartoztak.
A búvóhelyen belül 18 centiméter mélyen megtalált csontvázat egy olyan lepelben temették el, amit növényi rostokból és hajlékony fapálcákból készítettek. A helyszínen továbbá három nyílhegyet és faragványtörmelékeket is találtak, ami a régió természeti erőforrásait kihasználó kőiparra utal.
Carlos Vanueth Pérez régész-történész elmondta, a felfedezés lehetővé teszi, hogy a régészeti adatokat szembeállítsák azokkal a 20. században végzett etnohistóriai vizsgálatokkal, amelyek kiemelik a Janambre-kultúra jelentőségét a területért folytatott küzdelemben.