Patagónia őslakóinak kutyái valójában rókák voltak
A Dusicyon avus nevű faj utolsó példányai a 19. században pusztultak el.
A Dusicyon avus nevű faj utolsó példányai a 19. században pusztultak el.
A kutatók 2017 óta próbálják megfejteni, hogy kinek a rokonságához tartozhat a gyarmati időkben zsákmányolt mintegy 1100 koponya, most 8 esetében már sejtik, hogy hova valók.
A Janambre népcsoport a mai Mexikó északkeleti részén élt az Azték Birodalom bukása után, de a spanyol gyarmatosítók idővel az ő kultúrájukat is elsöpörték.
Egy nemzetközi kutatócsoport évszázados adatsorokon végzett átfogó elemzése szerint a brit, a portugál, a spanyol és a holland kolonializmus idején kiépült világkereskedelmi hálózat mintázata megegyezik az idegenhonos növényi taxonok globális eloszlásával.
A közhiedelemmel ellentétben nem mindig mi húzzuk a rövidebbet: már a 18. században körvonalazódott egy elképzelés arról, hogy a Magyarországtól délre-délkeletre fekvő területeknek függésbe kellene kerülniük, és a „rokonságkeresés” címén Ázsiába indított magyar expedíciók szerepe sem szűkíthető csupán tudományos kutatásokra, derül ki a legújabb Glossza podcastból.
A kannibalizmus a legtöbb társadalomban az egyik legerősebb tabu, mégis végigkíséri az emberi civilizáció történetét – hol a vadakkal szembeni vádként, hol az erőszakos terjeszkedés indokaként, hol gyógyszer formájában. Miközben Európában és Amerikában egymás után indultak a boszorkányperek, többek között emberevés vádjával, a pápától a közemberig mindenki hitt az emberi maradványokból készített szerek gyógyító erejében.
A gyarmati uralom felszámolása nem ért véget a Union Jack vagy a Tricolore levonásával és az új független országok kikiáltásával: a gyarmati időket odahaza is le kell zárni. Erről is szólnak a közelmúlt szobordöntögetései.
Az őslakos népesség brutális csökkenésével felszabadult földterületeket ellepték az erdők, és így olyan mértékű szén-dioxid tűnt el a légkörből, hogy már jött is a kis jégkorszak.