Egy frissen megjelent antropológiai tanulmány szerzői több száz paleolit fegyverlelet ballisztikai és sebzési mutatóit vizsgálva jutottak a vadászat fejlődéstörténetét átíró eredményre.
Egy kelet-spanyolországi lelőhelyen régészek egy áttörő kormeghatározási technikával feltárták, hogy milyen hosszan használtak 52 ezer évvel ezelőtt neandervölgyiek egyes tűzrakóhelyeket. A módszer segíthet a faj viselkedésének jobb megértésében.
A 8 ezer évvel ezelőtt a mai Bretagne területén élők maradványainak genomikai elemzése az eddig feltételezett primitív rendszereknél jóval összetettebb társadalmi struktúrák meglétére utal.
Erre utalnak a figyelemhiányos hiperaktivitás tüneteit mutató alanyok online gyűjtögető játékban elért eredményei, állítják a Pennsylvania Egyetem kutatói.
Az Andok hegységben 6-9 ezer évvel ezelőtt élt emberek főként vadburgonyával, gyökerekkel és gumókkal táplálkoztak, és csak étrendjük ötödét tette ki a szarvas- vagy lámahús.
A vadászó-gyűjtögető génállomány közel 4000 évvel ezelőtt uralta el a térséget, ahol a kulturálisan eltérő népcsoportok keveredés nélkül, de a másik szokásait átvéve éltek egymás mellett – állítja egy friss kutatás.
A jelenleg és a múltban vadászó-gyűjtögető népcsoportokról készült antropológiai vizsgálatok összegzése kimutatta, hogy sokszor a nők is vadásznak, ez pedig szembemegy a kialakult sztereotípiákkal.
A Janambre népcsoport a mai Mexikó északkeleti részén élt az Azték Birodalom bukása után, de a spanyol gyarmatosítók idővel az ő kultúrájukat is elsöpörték.
Egy friss tanulmány szerint az Európában kb. 30 ezer éve élt gravetti kultúrának valójában két genetikai vonala volt: a déliek túlélték a jégkorszakot, aztán észak felé terjeszkedtek.
Az evolúció bizonyítékai a csökevényes szervek, amikből az emberben is találunk párat. De biztosan csökevényesek, és vajon el fognak tűnni? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Ha valóban tervrajz alapján készültek az építmények, az a vadászó-gyűjtögető társadalmakban szokatlan, magas fokú együttműködést és távlatos tervezést feltételez – állítják a Tel-Aviv-i Egyetem régészei.
Már a vadászó-gyűjtögető emberek is kiaknázták a természetet, de a mezőgazdaság megjelenése új szabályokat hozott: a bőséges táplálék és a nők társadalmi helyzetének romlása miatt beindult a megállíthatatlan népességnövekedés. Még a bibliai eredendő bűnt is a mezőgazdaság ihlethette, derül ki Horváth Balázs környezetkutató könyvéből, A beteg bolygóból.