6,2 millió dollárért kelt el Kína utolsó császárának karórája

2023.05.24. · gazdaság

6,2 millió dollárért, vagyis mai árfolyamon bő kétmilliárd forintért vásárolták meg egy hongkongi árverésen az utolsó kínai császár, Pu Ji karóráját. Nem ez volt neki az egyetlen: ő volt az első, és egyúttal utolsó japán uralkodó, aki a szó mai értelmében órákat gyűjtött, a most elkelt Patek Philippe Reference 96 Quantieme Lune pedig a szovjet fogságba is elkísérte a császárt. Ott is maradt Szibériában, ahonnan csak nemrégiben került elő.

photo_camera A legendás óra Fotó: Phillips

Az órából mindössze nyolc darab létezik a világon, de nem ezért kelt el ilyen irtózatos összegért: a vevő a történelmi háttér miatt fizetett érte ennyit. Az órát 2019-ben bocsátotta áruba a császár szibériai tolmácsának egyik leszármazottja (vagy az, aki tőle megvette).

Pu Jit, a Csing-dinasztia utolsó császárát 1945-ben, miután a Japán által irányított Mandzsukuo zsászáraként megbukott, a szovjetek egy szibériai fogolytáborba szállították, ahonnan amnesztiával szabadult. Ekkor ajándékozta a vagyontárgyait a tolmácsnak, aki így az óra mellett egy aláírt legyezőhöz és számos vízfestményhez is hozzájutott, ezek némelyikét nem maga a császár, hanem a féltestvére készítette.

Nem is arany

Az óra számlapján arab számok láthatóak, a mutatók rózsaaranyból készültek, és holdfázis-kijelző is van benne. Az nem világos, hogy Pu Ji mikor jutott hozzá, de a szerkezet egyes részeit a Patek Philippe már 1929-ben is gyártotta, ezt a modellt viszont csak 1937-ben dobták piacra. Az órát egy párizsi luxuscikk-kereskedésben vásárolták, és a császár birtokában volt, amikor internálták a kabarovszki fogolytáborba.

Thomas Perazzi, az árverést szervező Phillips aukciósház óraügyi szakértője szerint az óra történetét egy nemezetközi, újságírókból, óraszakértőkból, történészekből, tudósokból és újságírókból álló csapat tárta fel. A kutatásból kiderült, hogy Pu Ji „nap mint nap” viselte az órát Mandzsuoko császáraként, a meglehetősen viharvert darab pedig nem véletlenül olyan, amilyen: a császár kíváncsi volt rá, hogy valóban igazi luxuscikket vásárolt-e, így egy asszisztensére bízta, hogy csiszolja le a számlapot. Arra számított, hogy tömör aranyból van, de csalódnia kellett: miután a számlap feléről lecsiszolták a zománcot és az ezüstöt, kiderült, hogy rézből van, így a munkát félbe is hagyták. Az asszisztens egyébként értett a fényképezőgépekhez, órákhoz és egyéb mechanikus holmikhoz is, hogy miért esett neki smirglivel a számlapnak, rejtély.

link Forrás

A történet szerint a császár a fogság alatt összebarátkozott a tolmácsával, Georgij Permjakovval, ezért hagyta rá a szabadulásakor a vagyontárgyait. Az órából ezzel a számlappal mindössze három darab készült, ezért a maga korában még a császári tulajdonos nélkül is nagyon ritkának és drágának számított, a számlap pedig hiába készült rézből, a platina óratok csak tovább emelt az értékén. Az aukciósház eredetileg 3 millió dollárra becsülte, de végül jóval többért vásárolták meg.

A Phillips szerint a császár 1950-ben szabadult az internálótáborból, ahol az órát az unokatestvére viselte, de amikor Permjakov közölte velük a szabadulás hírét, visszakérte tőle, és a tolmácsnak adta. Az aukción a ritka óra mellett még 240 másik időmérőt is áruba bocsátottak, a császár személyes tárgyai, köztük egy Konfuciusz-kötet és a császár naplója 121,500 dollárért kelt el.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás