Szibériában, Amazóniában, a Szaharában, Kanadában és Kongó őserdeiben néha még előfordul, hogy az őslakos fajok háborítatlanul élhetnek, de máshol ilyesmi már nem fordul elő. Ausztráliában egy talpalatnyi érintetlen vadont sem találtak. A folyamat még megállítható.
A Tomszki Állami Egyetem kutatói húsz hóminta vizsgálata után arra jutottak, hogy már Szibériában, mindentől távol is megjelentek az apró műanyagrészecskék. Azt még nem tudják, hogy mekkora szennyezésről van szó.
Az elmúlt években rengeteg olyan kráter alakult ki a környéken, amit a vastag permafroszt alól kirobbanó metán okozott, de most először tudtak drónt küldeni egy ilyen lyuk mélyére, ami segíthet a további kráterek előrejelzésében és megelőzésében.
A tőzeglápok veszélyes gócai az erdő- és bozóttüzeknek: a globális klímaváltozás hatására egyre magasabb átlaghőmérséklet miatt a felszín alatt az oltás után sem hűl 40 Celsius-fok alá a tőzeg, így elég egy szikra ahhoz, hogy újra és újra lángra lobbanjon a felszín feletti növényzet.
A klímaválsággal egyre szaporodnak az erdőtüzek, egy évtizede nem volt olyan rossz a helyzet Amazóniában, mint most, ezt pedig az egész világ megérzi. Lángokban áll Szibéria és Kalifornia is, Ausztrália történetének legnagyobb tűzvészén van túl, a tudósok aggódnak.
Egy 14 ezer éves fog alapján megtalálták Szibériában az amerikai őslakosok eddig ismert legkorábbi rokonát, méghozzá a Bajkál-tó közelében. A kutatás szerint ez azt is jelenti, hogy a később Amerikába vándorolt szibériaiak jóval nagyobb területen barangoltak húszezer évvel ezelőtt, mint korábban hitték.
A szokásosnál két héttel hamarabb kezdett olvadni az arktiszi jég, az április rekordmeleg után akár 15-20 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet az átlagosnál a térségben. Szibériában bozóttüzek is súlyosbítják a helyzetet.
Egy svéd-orosz kutatás szerint nagy testű legelő állatokkal az évszázad végéig elméletben megmenthető lenne az üvegházhatású gázokat rejtő fagyott talaj, a permafroszt 80 százaléka. Most már csak gyakorlatban kell megoldani az Északi-sarkvidék benépesítését bölényekkel vagy pézsmatulkokkal.
Még augusztusban elindul kelet felé a Roszatom első úszó atomerőműve, hogy szibériai háztartásokat lásson el elektromos árammal. A monstrum szó szerint zászlóshajója az északi-sarki orosz expanziós terveknek, állítólag egy súlyos szökőárt is átvészel. A környezetvédők aggódnak, mert Oroszország exportálni készül a technológiát olyan országoknak, mint Szudán.
Magyarországtól 5-6 ezer kilométer távolságban ég a szibériai tajga, de a felső légkörbe jutó füst, korom és hamu Drezdától Belgrádig átszínezi a közép-európai naplementéket.
Miért feleződött meg az Északi sarkkör közelében élő rénszarvasok száma mindössze húsz év alatt? Azért, mert élőhelyükön gyorsabban jelentkeznek a klímaváltozás hatásai, mint a Föld egyéb területein.