A gyenyiszovaiak akár a jéghideg szibériai éghajlathoz és a délkelet-ázsiai langymeleghez is képesek voltak alkalmazkodni. Ezt mutatja egy most azonosított állkapocs, amely Tajvannál került elő.
A gyógyult csontsérülései alapján számos fizikai megpróbáltatáson átesett férfi az újkőkori Ymyyakhtakh kultúra egyik köztiszteletben álló tagja lehetett.
Az időszámítás előtti 9. századi temetkezési helyen találtakkal szinte tökéletesen megegyező szerszámok és használati tárgyak eddig csak az évszázadokkal későbbre datált sírokból kerültek elő.
De akár olyan mikroorganizmusokat is, amelyek új gyógyszerek fejlesztésében segíthetnek. Az ősfarkas fogai, bundája és egyes szervei kiváló állapotban megőrződtek, bélrendszeréből már mintát is vettek.
A kráterben nemrég 650 ezer éve fagyott talajra bukkantak, de a permafroszt olvadása miatt a nyílás évente több tíz méterrel növekszik.
A folyamatosan táguló Batagajka-kráter még sok titkot rejt, egyelőre azt sem értik a kutatók, hogy miért van óriási szakadék a 650 ezer és a 200 ezer éves rétegei között.
Az irtózatos mennyiségű pénzt egy holdfázis-kijelzős Patek Philippe-ért fizették ki, amit Pu Ji a szibériai fogsága után ajándékozott a tolmácsának.
A sírásók egy meglévő temető bővítésekor bukkantak rá a kétezer éves sírokra, a leletek alapján a régészek úgy gondolják, hogy az itt élő egykori szkíták külön kultúraként tarthatóak számon.
Az évezredes hibernáció után is életképes vírusok a növény- és állatvilágra, illetve az emberekre is veszélyesek lehetnek.
A műholdképek vizsgálata alapján a Greenpeace úgy gondolja, hogy mióta léteznek felmérések, ekkora területen még sosem égtek az orosz erdők. Összesen 18,16 millió hektár állt lángokban, a kutatók szerint a klímaváltozás miatt a jövőben is hasonló tűzvészekre kell számítani Szibériában.
Szibériában, Amazóniában, a Szaharában, Kanadában és Kongó őserdeiben néha még előfordul, hogy az őslakos fajok háborítatlanul élhetnek, de máshol ilyesmi már nem fordul elő. Ausztráliában egy talpalatnyi érintetlen vadont sem találtak. A folyamat még megállítható.
A Tomszki Állami Egyetem kutatói húsz hóminta vizsgálata után arra jutottak, hogy már Szibériában, mindentől távol is megjelentek az apró műanyagrészecskék. Azt még nem tudják, hogy mekkora szennyezésről van szó.
Az elmúlt években rengeteg olyan kráter alakult ki a környéken, amit a vastag permafroszt alól kirobbanó metán okozott, de most először tudtak drónt küldeni egy ilyen lyuk mélyére, ami segíthet a további kráterek előrejelzésében és megelőzésében.
A tőzeglápok veszélyes gócai az erdő- és bozóttüzeknek: a globális klímaváltozás hatására egyre magasabb átlaghőmérséklet miatt a felszín alatt az oltás után sem hűl 40 Celsius-fok alá a tőzeg, így elég egy szikra ahhoz, hogy újra és újra lángra lobbanjon a felszín feletti növényzet.
A klímaválsággal egyre szaporodnak az erdőtüzek, egy évtizede nem volt olyan rossz a helyzet Amazóniában, mint most, ezt pedig az egész világ megérzi. Lángokban áll Szibéria és Kalifornia is, Ausztrália történetének legnagyobb tűzvészén van túl, a tudósok aggódnak.