A világ legrégebbi sírját még csak nem is emberek ásták
Egy friss kutatás szerint már a Homo naledi tagjai is képesek voltak a szimbolikus gondolkodásra, pedig sokan azt feltételezték, hogy ez csak a nagyobb agytérfogat megjelenésével együtt jöhetett létre az emberben. Ha igaz, hogy a Homo naledi tagjai már időszámításunk előtt 200 ezer évvel is temetkeztek, az újraírhatja az ember evolúciójáról alkotott eddigi elképzeléseket.
Lee Berger paleoantropológus szerint a most feltárt holttesteket valamilyen szertartás keretein belül helyezték végső nyugalomba nagyjából harminc méterrel a felszín alatt, egy Johannesburg közelében lévő barlangrendszerben.
Berger és társai öt emberelődről gondolják úgy, hogy tisztességes temetésben részesítették őket. A feltételezett sírgödrökre a kutatók már 2018-ban rábukkantak, de csak most vizsgálták meg őket alaposabban. Nem ez az egyetlen arra mutató jel, hogy a Homo naledi tagjai az agyméretükhöz képest meglepően komplex viselkedést mutathattak: a korábbi feltárások során a barlang falain primitív szimbólumokra is bukkantak.
Temetés és faragás
Úgy tűnik, hogy az emberelődök szándékosan lesimították a barlang falát, majd egy #-féle formát véstek bele. A kutatók most megjelent tanulmánya még nem esett át szakmai lektoráláson, Bergert viszont már korábban is azzal vádolták, hogy elhamarkodott következtetéseket von le a dél-afrikai lelőhely anyagából.
Berger szerint ezek a vádak annak köszönhetőek, hogy a paleontológustársadalom a Homo naledi agymérete miatt egyöntetűen kizárta, hogy képes lehetett volna a szimbolikus gondolkodásra, de a bizonyítékok arra mutatnak, hogy nem minden az egyméreten múlik.
Agustín Fuentes, a most megjelent tanulmány társszerzője szerint a szimbolikus gondolkodás, a művészet vagy a temetkezés jóval bonyolultabb folyamatok, mint ahogy ezt korábban feltételezték. Carol Ward, a Missouri Egyetem antropológusa szerint ha a független szakmai lektorok is jóváhagyják a tanulmányt, valóban rendkívüli felfedezésről van szó, bár azt egyelőre nem lehet kizárni, hogy a barlang falán látható faragványokat nem a Homo naledi tagjai, hanem később ott élő ősemberek vésték oda.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: