Átírják a történelmet a Franciaországban talált 54 ezer éves lándzsa- és nyílhegyek
A Franciaország dél-keleti részén, a Rhône középső völgyére néző Grotte Mandrin az 1960-as óta ismert régészeti lelőhely. A Homo sapiens sapiens legrégibb európai csontmaradványainak lelőhelyeként ismerté vált barlang újabb leletszenzációval szolgált.
Francia és amerikai régészek a Science Advances folyóiratban február 22-én megjelent tanulmányukban ismertetik azt a 852 darabos kollekciót, amely minden bizonnyal átírja a magyarul őskőkorszaknak nevezett paleolitikum történetét.
A feltárást végző régészek meglepetésére a lelőhely mélyen fekvő, ősi rétegéből olyan finoman megmunkált és változatos méretű kőeszközök kerültek elő, amilyeneket a tudomány jelenlegi állása sok ezer évvel később nyíl- és lándzsahegyként használtak a korai modern emberek. A most bemutatott leletek azonban ugyanabból a rétegből előkerült csontmaradványok segítségével végzett kormeghatározás szerint 54 ezer évesek.
Mivel a funkcionális elemzés egyértelművé teszi, hogy a míves kőpengék fegyveralkatrészek voltak, mindez a kutatók szerint azt jelenti, hogy a Homo sapiens íjászati tudománya 10 ezer évvel korábbra datálódik, mint azt eddig feltételezték.
Ezek alapján a feltárást végző archeológusok azt állítják, hogy ez volt az egyik legfontosabb technológia előny, amelynek birtokában, a modern ember ki tudta szorítani az Eurázsiát korábban uraló, feltehetően csak a fából faragott hajítólándzsát használó neandervölgyieket, akik végül kénytelenek voltak beolvadni az Afrikából kiáramló új emberfajba.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: