A Franciaország dél-keleti részén, a Rhône középső völgyére néző Grotte Mandrin az 1960-as óta ismert régészeti lelőhely. A Homo sapiens sapiens legrégibb európai csontmaradványainak lelőhelyeként ismerté vált barlang újabb leletszenzációval szolgált.

Francia és amerikai régészek a Science Advances folyóiratban február 22-én megjelent tanulmányukban ismertetik azt a 852 darabos kollekciót, amely minden bizonnyal átírja a magyarul őskőkorszaknak nevezett paleolitikum történetét.

A feltárást végző régészek meglepetésére a lelőhely mélyen fekvő, ősi rétegéből olyan finoman megmunkált és változatos méretű kőeszközök kerültek elő, amilyeneket a tudomány jelenlegi állása sok ezer évvel később nyíl- és lándzsahegyként használtak a korai modern emberek. A most bemutatott leletek azonban ugyanabból a rétegből előkerült csontmaradványok segítségével végzett kormeghatározás szerint 54 ezer évesek.

Mivel a funkcionális elemzés egyértelművé teszi, hogy a míves kőpengék fegyveralkatrészek voltak, mindez a kutatók szerint azt jelenti, hogy a Homo sapiens íjászati tudománya 10 ezer évvel korábbra datálódik, mint azt eddig feltételezték.

Ezek alapján a feltárást végző archeológusok azt állítják, hogy ez volt az egyik legfontosabb technológia előny, amelynek birtokában, a modern ember ki tudta szorítani az Eurázsiát korábban uraló, feltehetően csak a fából faragott hajítólándzsát használó neandervölgyieket, akik végül kénytelenek voltak beolvadni az Afrikából kiáramló új emberfajba.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Norman Owen-Smith: Az emberré válás csakis Afrikában mehetett végbe

Vajna Tamás tudomány 2023. február 2.

Az afrikai szavanna változó éghajlata és gazdag állatvilága arra késztette az ember elődeit, hogy megszabaduljanak szőrzetüktől, szerszámokat használjanak és változtassanak étrendjükön – állítja a témát évtizedek óta kutató ökológiaprofesszor.

Az ember már 600 ezer évvel korábban használhatta sütésre a tüzet, mint eddig gondolták

Bodnár Zsolt tudomány 2022. november 15.

Izraeli kutatók halcsontok és -fogak alapján következtetnek arra, hogy kőkorszaki őseink már 780 ezer évvel ezelőtt sütögettek a tűzrakóhely mellett – ez 600 ezer évvel tolja korábbra a tűz és az ételkészítés kapcsolatának felfedezését.

3 évezredet biztosan együtt éltünk a neandervölgyiekkel

Vajna Tamás tudomány 2022. október 14.

A mai Spanyolország északi és Franciaország déli területeiről előkerült leleletek kormeghatározása alapján biztosnak látszik a 2800 éven át tartó szomszédi viszony.