A leletet egy fogorvos fedezte fel a padlóburkolat kövében, a Törökországból származó járólapban található állkapocs- és fogmaradványok pontos korát paleontológusok vizsgálják majd.
Az emberi evolúció forgatókönyvét alapjaiban átíró elképzelésekkel előálló dél-afrikai paleoantropológus állításait az elmúlt két hónapban ízekre szedte a tudományos világ.
A most azonosított óriáslajhárcsontból készített medálok átírják Dél-Amerika benépesítésének eddigi forgatókönyvét, amely szerint a Homo sapiens első csoportjai 22 ezer éve érkeztek meg a területre.
A Homo naledi tagjai százezer évvel a legkorábbi ismert temetkezés előtt is végtisztességet adtak a halottaiknak.
Egy dél-afrikai kutatócsoport az optikailag stimulált lumineszcencia módszerével határozta meg több megkövesedett lenyomat pontos korát.
Az előembereket megelőző, majomemberekként is ismert nem tagjai két és négy lábon is boldogultak, derült ki egy friss kétmillió éves csontváz elemzéséből. A két lábon járást a gerinc görbülete tette lehetővé, ami fontos evolúciós kapocs az Australopithecus- és a Homo-fajok között.
Az emberiség bölcsőjeként is emlegetett dél-afrikai lelőhelyről nemrégiben előkerült fiatal Homo naledi maradványainak felfedezési helye arról tanúskodik, hogy az emberelődök szándékosan helyezhették a barlangrendszer mélyére elhunyt társukat.
Az eddig fellelt legősibb emberelőd maradványai alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy fajunk törzsfejlődése nem volt egyenes vonalú. Az Australopithecus anamensis bizonyíték arra, hogy az emberfélék nem egymásból alakultak ki, az evolúció több, egymással párhuzamosan megjelenő fajjal is próbálkozott.