Régóta húzódó vita, hogy a neandervölgyiek vajon temetkeztek-e: Ralph Solecki amerikai régész az ötvenes években állt elő a virágos temetés elméletével, amelyet azóta is vitatnak. Solecki ekkor egy hetvenezer éve halott férfi maradványai alapján állította, hogy a neandervölgyiek is rendelkeztek a halállal kapcsolatos rítusokkal, a feltárt maradványokat pedig emiatt temették el virágokkal együtt. Egy spanyol és francia régészekből álló kutatócsoport most egy 41 ezer évvel ezelőtt elhunyt gyerek csontjainak vizsgálata után jutott arra a következtetésre, hogy a neandervölgyiek már ismerték a temetkezést.

A maradványokat 1968 és 1973 között tárták fel Franciaországban, a kutatók most DNS-vizsgálatokat végeztek a csontokon, valamint újra átvizsgálták az akkori ásatás helyszínét, a korabeli jegyzőkönyveket és a csontok mellől előkerült egyéb leleteket. A régészek 47, eddig ismeretlen csontot is a gyermekhez tartozóként azonosítottak.

A kutatók szerint az, hogy a csontokon nem találtak ragadozók jelenlétére utaló jeleket, és az, hogy a csontok nem voltak szétszóródva, tudatos temetkezésre utalnak. Valószínűleg ezért is maradtak fenn a csontok, a gyermekek maradványai ugyanis gyorsabban lebomlanak, mint a felnőttek erősebb csontjai. A halott feje keleti irányba nézett, az eltemetői pedig annak ellenére egy kicsit megemelték, hogy a talaj eredetileg nyugati irányba lejtett, ez is temetkezési rituáléra utal.

Kegyelet és kannibalizmus

Az, hogy a neandervölgyiek hogyan kezelték a halottaikat, sokat elárulhat a kognitív képességeikről: az eddigi leletek alapján valószínű, hogy ezek jóval fejlettebbek voltak, mint azt korábban feltételezték. Erre utal az is, hogy ékszereket és műalkotásokat is készítettek, egy februári kutatás pedig egy másik, a mostani Irak területén található barlangban eltemetett férfiról mutatta ki, hogy nagy valószínűséggel szándékosan, valamilyen szertartás keretein belül helyezték nyugalomra.

Bár még mindig keveset tudnak a neandervölgyiek hitvilágáról és temetkezési szokásairól, a leletek alapján úgy tűnik, hogy ezek elég sokfélék lehettek: míg Irakban és Franciaországban valószínűleg tudatos temetkezés nyomaira bukkantak, egy 2016-os kutatás kimutatta, hogy Észak-Európában a kannibalizmus sem számított ritkaságnak. Héléne Rougier, a kutatás vezetője szerint ez, valamint a horvát, spanyol és francia leletek arra mutatnak, hogy a neandervölgyiek akár egy időszakon belül is nagyon eltérően kezelhették a halottaikat – azt, hogy létezett közöttük a kannibalizmus, már 1901 óta elfogadja a régészet, a temetkezési szokásokról azonban a mai napig folyik a vita.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: