Festékkel csinosították ki a barlangjukat a neandervölgyiek Spanyolországban
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Évek óta zajlik a vita három spanyolországi barlang körül, amelyekben a régészek ősi mintákat találtak a falon. A barlangokban neandervölgyiek éltek, akik a jelek szerint pirosra festették az egyik cseppkőképződményt – de ez azt is jelentette volna, hogy a történelem első művészi ábrázolásai 60-65 ezer évvel ezelőtt születtek, és a neandervölgyiek ismerték már a művészetet.
A neandervölgyi művészetet megkérdőjelező tudósok szerint a kövek a barlangokban található vasoxidtól színeződtek el, és természetes folyamatról van szó, nem arról, hogy a neandervölgyiek szándékosan csinosították volna a lakókörnyezetüket.
Nem természetes folyamat
Egy friss spanyol kutatás szerint márpedig épp ez történt: a neandervölgyiek valamilyen oknál fogva pirosra színezték a malagai Ardales-barlang nagyobbik termében álló cseppkövet, méghozzá nem is egyszer, hanem több alkalommal is. A festékmaradványok elemzése után a kutatók arra jutottak, hogy több generáción keresztül látogatták és festették az oszlopot, ennek feltehetőleg vallási jelentősége lehetett.
A neandervölgyiek a festéshez használt okkert a barlangon kívül gyűjtötték, vagyis nem arról volt szó, hogy valakinek egyszer jó ötletnek tűnt odakenni egy, már eleve ott lévő anyagot a falra. João Zilhão, a kutatás vezetője szerint a festés arra utal, hogy a barlangok fontos szerepet tölthettek be a neandervölgyi közösségek életében. Bár azt lehetetlen megfejteni, hogy pontosan milyen szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak az oszlopnak, Zilhão szerint valószínű, hogy a közös vörös oszlop a területen élő törzs összetartozását erősítette.
A festékrétegek vizsgálatából az is kiderült, hogy a neandervölgyiek különösen hosszú időn keresztül jártak vissza a cseppkőhöz: a legrégebbi és a legfrissebb okkerréteg felvitele között tízezer év telt el.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Több mint 17 ezer éves a legősibb kenguru ábrázolás
A Melbourne-i Egyetem kutatói lopódarazsak fosszilizálódott fészkei alapján végezték el a radiokarbon kormeghatározást.
A neandervölgyiek még jobbkezesebbek voltak, mint a mai ember
A csontmaradványok és az eszközök egyértelműen a jobbkezesség preferenciáját mutatják, sőt a neandervölgyi leletek alapján még nagyobb is lehetett az eltérés a két oldal között.
51 ezer éves díszített szarvascsont bizonyítja a neandervölgyiek művészi hajlamait
A neandervölgyi szerszámokat és fegyvert faragott, jól úszott, sasokkal vadászott, beszélni is tudott, sőt gondoskodott társairól. Arra viszont, hogy művészi hajlamokkal is megáldotta az ég, eddig kevés bizonyíték létezett.