Annyi vizet szivattyúztunk ki a felszín alól, amitől a Föld is megbillent
Dél-koreai kutatók a Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy számításaik szerint 1993 és 2010 között az emberiség 2150 gigatonna vizet távolított el felszín alatti természetes víztározókból. Mindez 80 centimétert módosított a Föld forgástengelyén.
A kutatási eredményt ismertető Space.com szerint a kitermelt mennyiség 6 milliméterrel emelné meg a világóceánok globális szintjét. A Szöuli Nemzeti Egyetem geofizikusai a klímaváltozás forgástengelyre gyakorolt hatásait modellezve jutottak arra az eredményre, hogy a sarki jégsapkák olvadásánál és a légkör felmelegedésénél a felszín alatt vízkészletek változás gyakorolja a legnagyobb hatást a forgási pólus elmozdulására.
Az, hogy a lecsapolt talajvíztározók mennyire járulnak hozzá ehhez az elmozduláshoz, attól függ, hogy a bolygón hol helyezkednek el – fogalmaznak a kutatók közleményükben. A dél-koreai geofizikusok szerint a középső szélességi körökön fekvő területek felszíni alatt vízkészletei vannak legnagyobb hatással a bolygó forgástengelyére. És mivel a Föld tengelyének dőlésszöge alapvető hatással van a szezonális időjárásra, a kutatók a következőkben azt kívánják vizsgálni, hogy a forgási pólus eltolódása milyen mértékben és hogyan járulhat hozzá a klímaváltozáshoz.
Még 2018-ban írtuk meg, hogy a Föld forgási tengelye a 20. század kezdetétől a 21. század második évtizedére 10 métert vándorolt nyugati irányba. A bolygó felszín alatti zajló, a domborzatot is alakító folyamatai, illetve a vízkészletek eltérő halmazállapotai és elhelyezkedései miatt a forgástengely imbolygása természetes jelenség ugyan, de ilyen rövid idő alatt ekkora változás, több mint figyelemre méltó. A legújabb kutatások szerint a forgástengely vándorlását részben az ember idézte elő azzal, hogy beavatkozott az úgynevezett izosztázia geológiai jelenségébe, amely a Föld külső, a kéregből és a legfelső köpenyből álló, szilárd, merev, litoszférának nevezett kőzetburka és a közvetlenül alatta található felső képlékeny réteg, az asztenoszféra közötti gravitációs egyensúly, illetve annak hiánya.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
