A talajvíz szintjének csökkenése, az épített környezet súlyterhelése és a bányavidékeken zajló túlzott kitermelés okozza leginkább a problémát, amely milliókat veszélyeztet a nagyvárosokban.
Magyarország jelentős részén kifejezetten rossz állapotban vannak a felszín alatti vizek, és a helyzetet tovább rontja a klímaváltozás, a heves esőzések és az intenzív mezőgazdaság. Megoldás létezik, már csak alkalmazni kellene.
Az 1993 és 2010 közötti 2150 gigatonnás kitermelés 80 centiméternyit módosított a bolygó forgástengelyén, állítják dél-koreai geofizikusok.
A felszíni és felszín alatti vízkészletek megcsapolása helyett a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a vízmegtartás biológiai módszereire építve megoldható volna a károk enyhítése, de még a hosszabb távú alkalmazkodás is.
Magyar kutatók évtizedes adatsorok és éghajlati modellek alapján tételesen kimutatták, hogy a klímaváltozás hatványozottan sújtja a közép- és kelet-európai növénytermesztést. Pinke Zsolt, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a lehetséges megoldást is felvázolta a Qubitnek.
A tengerszint emelkedésével és a part eróziójával egyre több egykori szemétlerakó kerül felszínre, és egyre több szemét a vizekbe. Ezek között pedig van minden az azbeszttól a műanyag zacskókig, ráadásul több ezer lerakóról van szó.
A határértéken felüli környezetszennyezésre azután derült fény, hogy az önkormányzat munkatársai felfedeztek két megfigyelő kutat a gyártelep területén.
Az északi féltekén több mint félmillárd ember életét változtathatja meg, hogy télen egyre ritkábban és kevésbé fagynak be a tavak. Egy új tanulmány szerint a jég örökre eltűnhet több tízezer tóról, és a hidrológiai következmények a vízi infrastruktúrára is katasztrofális hatással vannak.