Magyarországot kiemelten sújtja az európai talajvíz-krízis
Legalábbis a Meteorológiai Világszervezet globális vízkészletek 2025-ös állapotáról szóló jelentése szerint.
talajvíz
A víz lehet a következő évtized legfontosabb infrastruktúrája
A 20. század vízgazdálkodási sikere a víz gyors elvezetése volt. A 21. század egyik legnagyobb feladata a víz helyben tartása. A közeli jövőben azok az országok lesznek valóban biztonságban, amelyek energiát és vizet is tudnak tárolni, állítja a Miskolci Egyetem Energetikai és Vegyipari Gépészeti Intézetének igazgatója.
Hét balatonnyi víz tűnt el a magyar talajokból 2021 óta, de az új kormány kész hallgatni a szakembereke és a civilekre
Teltházas aszályfórumot rendeztek Dabason az ország elsivatagosodása ellen évek óta akciózó Zöld Gerillák, ahol megindult a párbeszéd a vízügyi és agrárszakemberek, valamint a döntéshozók között. Kiderült: radikális reformmal még van esély a totális katasztrófa elkerülésére.
A víziközművek katasztrofális állapotával szembesítette a pártpolitikusokat a civil Vízparlament
Magyarországon átlagosan 10-11 csőtörés történik óránként, és akad olyan régió, ahol a szállított víz fele kárba megy, országos átlagban pedig a vízvezetékekbe kerülő 5 liter vízből 1 el sem jut a fogyasztókig. Ez a 20 százalék feletti átlagos pazarlás duplája a 10 százalékos európai átlagnak.
1952-ben Sztálin mutatta az utat, ma Orbán Viktor diktálja az aszály elleni védekezés szabályait
A 20. század lesúlyosabb aszálya idején megszületett a megoldás a szárazságra: a féktelen öntözés. Bár a tudósok azóta szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a vízvisszatartás fontosabb, a magyar kormány még mindig az elavult, legfeljebb rövid távon hasznos öntözést erőlteti.
Épeszű vízgazdálkodással meg lehetne akadályozni Magyarország kiszáradását, már csak a politikai akarat hiányzik
A probléma forrása nem önmagában az aszály, vagyis, hogy nem esett elég eső, hanem a jelenlegi tájhasználat és művelési gyakorlat, ami talajtani, hidrológiai, agroökológiai értelemben is fenntarthatatlan – hangzott el a január 9-én rendezett Vízválasztó konferencián.
Mérgezővé válhat a talajvíz az évszázad végére a felmelegedés miatt
Ez több százmillió olyan ember életét veszélyeztetheti, aki édesvízi tavak vagy folyóvizek hiányában kénytelen a felszín alatti vizekből inni.
A kínai nagyvárosok közel fele vészesen süllyed
A talajvíz szintjének csökkenése, az épített környezet súlyterhelése és a bányavidékeken zajló túlzott kitermelés okozza leginkább a problémát, amely milliókat veszélyeztet a nagyvárosokban.
Hiába öntözzük a földet, ha tönkretesszük traktorokkal és kombájnokkal
Magyarország jelentős részén kifejezetten rossz állapotban vannak a felszín alatti vizek, és a helyzetet tovább rontja a klímaváltozás, a heves esőzések és az intenzív mezőgazdaság. Megoldás létezik, már csak alkalmazni kellene.
Annyi vizet szivattyúztunk ki a felszín alól, amitől a Föld is megbillent
Az 1993 és 2010 közötti 2150 gigatonnás kitermelés 80 centiméternyit módosított a bolygó forgástengelyén, állítják dél-koreai geofizikusok.
A változó csapadékeloszlás a jelenlegi vízgazdálkodással párosulva brutálisan kiszárítja Magyarországot
A felszíni és felszín alatti vízkészletek megcsapolása helyett a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a vízmegtartás biológiai módszereire építve megoldható volna a károk enyhítése, de még a hosszabb távú alkalmazkodás is.
A klímaváltozás az ukrajnai háborúnál is drasztikusabban alakíthatja át az európai gabonatermesztést
Magyar kutatók évtizedes adatsorok és éghajlati modellek alapján tételesen kimutatták, hogy a klímaváltozás hatványozottan sújtja a közép- és kelet-európai növénytermesztést. Pinke Zsolt, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a lehetséges megoldást is felvázolta a Qubitnek.
Környezeti katasztrófával fenyeget a szemlétlerakókban lapuló zombiszemét
A tengerszint emelkedésével és a part eróziójával egyre több egykori szemétlerakó kerül felszínre, és egyre több szemét a vizekbe. Ezek között pedig van minden az azbeszttól a műanyag zacskókig, ráadásul több ezer lerakóról van szó.
Évtizedeken át szennyezhette a talajt és a talajvizet Budakalászon az egykori Lenfonó és Szövőgyár
A határértéken felüli környezetszennyezésre azután derült fény, hogy az önkormányzat munkatársai felfedeztek két megfigyelő kutat a gyártelep területén.
Ha a klímaváltozás miatt nem fagynak be többé a tavak, ökológiai rendszerek fognak felborulni
Az északi féltekén több mint félmillárd ember életét változtathatja meg, hogy télen egyre ritkábban és kevésbé fagynak be a tavak. Egy új tanulmány szerint a jég örökre eltűnhet több tízezer tóról, és a hidrológiai következmények a vízi infrastruktúrára is katasztrofális hatással vannak.