Hetényi György, a Lausanne-i Egyetem kutatója kirándult, mért, osztott, szorzott, és kiderítette, hogy nem a Crêt de la Neige és nem is a Le Reculet a csúcsok csúcsa, ahogy eddig hitték, hanem egy nevenincs hupli, amit J1-nek nevezett el. De hogyan lett J1, és miért titok, hogy pontosan merre található?
A bolygó átellenes pontján kipattant rengésekből keletkező hullámok elemzése arra utal, hogy az eddig gondoltnál gyakoribbak lehetnek a földköpeny mélyében rejtőző, ultra alacsony sebességű tartományok. A titokzatos struktúrákról nagyon keveset tudunk.
Egy új kutatás szerint nemcsak a Holdat köszönhetjük annak, hogy egy bolygó eltalálta az ősi Földet, hanem a földköpeny alján rejlő két, kontinens méretű struktúrát is. A Qubitnek nyilatkozó geológust, Fred Richardsot nem győzték meg az eredmények.
Friss kutatások szerint egy eddig ismeretlen, 150 kilométeres szilikátréteg található a marsi köpeny alján, ami a bolygó vulkáni tevékenységére és a Marsot egykor védő mágneses térre is hatással lehetett.
Szombaton és vasárnap három 4,1-es erősségű földrengés történt Békés megyében. Mi okozta őket, és hogyan aránylanak az ország történetének legpusztítóbb földmozgásaihoz?
Az 1993 és 2010 közötti 2150 gigatonnás kitermelés 80 centiméternyit módosított a bolygó forgástengelyén, állítják dél-koreai geofizikusok.
Törökországban nem rendkívüli esemény egy földrengés, de ekkora energiájú rengést még nem láttak az országban, állítja Timár Gábor, az ELTE TTK geofizikusa. A 7,8-as erősségű rengést és utórengéseit a kelet-anatóliai törésvonal válthatta ki.
Egy új kutatás feltárja, hogyan változott a Föld mélyéből a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége az elmúlt 250 millió évben, és miként akadályozhatta meg ez a folyamat, hogy a bolygó még jobban eljegesedjen.
A lábunk alatt több ezer kilométerre két, kontinensek méretéhez fogható furcsa alakzat rejtőzik. Egy új hipotézis szerint lehetséges, hogy a hatalmas struktúrák a Holdat 4,5 milliárd éve létrehozó becsapódás hatására jöttek létre, egy másik bolygó maradványaiból.
Az 1960-as években amerikai kutatók egészen a földköpenyig akartak lefúrni, hogy igazolják a lemeztektonika elméletét. A legmélyebbre végül a szovjetek jutottak, és bár a 12 ezer méteres rekordot azóta sem sikerült megdönteni, a hidegháborús projekteket a Föld mélyét feltáró programok sora követte.