Platon Karataev – akik a szavak szintjén beszélnek a szavakon túli dolgokról
Rendhagyó módon került sor a Glossza podcast legújabb epizódjának felvételére a Magyar Tudományos Akadémián, élő közönség előtt. A meghívott vendégek a 2016-ban alakult és azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Platon Karataev négytagú zenekar két tagja, Czakó-Kuraly Sebestyén és Balla Gergely voltak. A beszélgetés egyik apropóját a zenekarról a 444.hu által készített, „nyílnak befelé ablakok” című portréfilm adta, amely a Youtube-on már több mint 35 ezer megtekintésnél jár. A beszélgetés során a 2017-ben megjelent első, angol nyelvű albumuktól (For Her) mostanáig megtett hosszú útjuk mellett a zenekar által teremtett zenei világról, a spiritualitásról, valamint a transzcendencia megtalálásáról beszélgettek az adás szerkesztői.
A zene és a spiritualitás közti kapcsolatot a zenekar tagjai egy rövid és keskeny ösvényként értelmezik, amelyen végighaladva bárki kiléphet a hétköznapi tudatállapotából. Mindez nagyban hozzájárulhat a 21. századi ember mentális egészségéhez, hiszen a megszokott dolgoktól messzebb helyezkedve, egy különleges gondolatiság felé indulhat el. Az ugyanakkor már az egyéntől függ, hogy ez a folyamat milyen hatást gyakorol rá.
Érdekes, hogy a tudomány még a mesterséges intelligencia elterjedésének korszakában is képtelen rájönni arra, hogy bizonyos dalok, illetve dalszövegek miért képesek az embereket teljes mértékben kiszakítani a normál tudatállapotukból. Czakó-Kuraly és Balla szerint egyáltalán nem probléma, hogy erről nincsen kézzel fogható tudásunk. Ők viszont nagyon örülnek annak, hogy a hallgatóságukat egy rövid időre kiszakíthatják a hétköznapokból, felvillantva előttük egy teljesen újfajta gondolatiságot.
Jelentős változást hozott a zenekar életében, hogy legfrissebb (harmadik) lemezükön már nem angol, hanem magyar nyelvű dalok szerepelnek. Már nem is tervezik az angol dalszövegekhez történő visszatérést, hiszen az anyanyelvükön sokkal pontosabban képesek kifejezni magukat, ezáltal pedig teljesen más minőségben és mélységben kapcsolódhatnak a dalokhoz. A zenekar két tagja az őket inspiráló irodalmi és filozófiai hagyományok mellett az alkotás folyamatáról is mesélt. Míg általánosságban az jellemző rájuk, hogy a dalok alapjai valamelyikük „magányában” születnek meg, ezt követően ötleteiket minden esetben megosztják egymással, amelyek a közös inspiráció hatására fejlődnek tovább.
A Platon Karataev tagjai eredetileg egyáltalán nem tervezték, hogy zenészek lesznek. Talán ennek tudható be, hogy nem küzdenek semmiféle görcsös megfelelési vággyal, a zenélést pedig egyfajta alkotói projektként értelmezik, amely organikusan halad előre. Mint elmondták, a közönségüktől kapott visszajelzések nem befolyásolják az általuk készített zene jellegét, ugyanakkor mindenkinek hálásak a visszacsatolásért. Vannak olyanok, akik az első lemezük kiadásától és az első koncertektől fogva folyamatosan követik őket, amit szintén meghatározónak tartanak. A közönségük egyébként korántsem egy szűk és homogén csoportot jelent, hiszen mindenféle korosztály képviselői nyomon követik a munkásságukat. Sőt, előfordul olyan is, hogy egy családból három különböző generáció hallgatja és szereti őket. Ez pedig arról árulkodik, hogy zenéjük egyrészt összeköti az egyes generációk tagjait, másrészt pedig arról, hogy ugyanazok a sorok egy tizenéves, egy negyvenes, sőt hatvanas éveiben járó ember számára is értéket közvetítenek.
Az adás szerkesztői: Bódi Lóránt és Szabados Bettina. A Glossza harminckettedik adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a Youtube-on. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
A Glossza podcast korábbi adásai a Qubiten: