A romantikus, és a közismertebb ornitológiai szakirodalomban sem cáfolt alapvetés szerint a költöző madarak egy életre szólóan választanak párt maguknak.

A legújabb viselkedésbiológiai kutatások azonban már bizonyították, hogy a monogámnak tartott fajoknál is létezik az emberihez hasonló válás etológiai jelensége. Eddig azonban még senki sem talált magyarázatot arra, miért is választanak maguknak új párt a korábban több költési szezonban is sikeresen együtt fészkelő egészséges ivarérett egyedek. A válasszal a németországi Max Planck Intézet kutatói álltak elő nemrégiben – írja a brit Guardian.

A neves Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent tanulmány szerint a szokatlan viselkedést a hímek promiszkuitása, illetve a párok költési időszakon kívüli hosszú ideig tartó különélése váltja ki a madarakból. A kutatók 186 faj szokásainak részletes összehasonlító elemzése után jutottak erre az elsőre kétségtelenül antropomorfizálásnak tűnő megállapításra.

A párválasztási stratégiák mellett a vándorlás során megtett távolságokat, az ehhez szükséges időtartamot, valamint az adott faj mortalitási statisztikáit,a fajok közötti rokonsági viszonyokat, valamint a tojók és a hímek promiszkuitási hajlandóságát külön-külön is vizsgáló analízis meglepő eredményekre vezetett. Kiderült, hogy a hímek promiszkuitása és a vándorlás távolsága korrelált csak pozitívan a a fajt jellemző válási rátával.

A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy a válás olyan kevert stratégia, amelyet a párok közötti egyedi viselkedési mintázata és a környezeti stressz mértéke határoz meg. Az eredmények azt sugallják, hogy a madaraknál a válás nem egyszerűen az egyed fittségének növelését célzó stratégia, vagy az ökológiai tényezőkre, például a vándorlásra adott válasz, hanem egyszerre mindkettő hatással lehet rá. Mint a Guardiannek fogalmaztak: a válási viselkedés teszi lehetővé azt is, hogy a tojók és a hímek a költőhelyeikre megérkezve akkor is szaporodni tudjanak, ha korábbi párjuk útközben elhullott.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Külföldi egyetemek magyar kutatói derítették ki, mi magyarázza a széki lile tojók „szívtelenségét”

Qubit.hu tudomány 2021. április 14.

Az amerikai széki lile tojók időnként az apára hagyják éppen csak kikelt fiókáikat, hogy egy másik hímmel kezdjenek új életet. Egy magyar kutatók vezette nemzetközi kutatócsoport bizonyította, hogy ez a leglogikusabb, amit tehetnek.

Fél évszázados törzsfejlődési elméletet igazolt Székely Tamás evolúcióbiológus kutatócsoportja

Vajna Tamás tudomány 2022. május 6.

A környezet valóban befolyásolja az evolúciót, a szövőmadarak esetében legalábbis biztosan – derítette ki áttörő kutatásában a Bath-i Egyetem professzora.