Egy friss kutatás a fogságban tartott delfinek közti vizuális kommunikációt vizsgálta, ami meglepően hasonlónak tűnik a főemlősökéhez. De erről még nem mindenkit győztek meg.
Különbözőképpen érzékeli a náthát és az influenzaszerű megbetegedéseket a nők és férfiak szervezete, vagy csak arról van szó, hogy a férfiak még akkor is látványosabban élik meg a betegséget, ha ezt immunrendszerük és hormonális működésük nem indokolja?
A lovasemberek évezredes tapasztalatát megerősítő új kutatási eredményt hétfőn közölte az Applied Animal Behaviour Science folyóirat.
Egy vadon élő szumátrai orangután egy helyiek által ismert gyógynövény nedveivel kente be az arcán keletkezett sérülést. A kutatók szerint Rakus szándékosan kezelte a növénnyel a sebet, ami ezután egy hónap alatt tökéletesen be is gyógyult.
Német és dán kutatók a tanulás biológiai evolúciójának fontos mérföldkövét fedezték fel.
A hímek promiszkuitása és a vándorlás időtartama alapvetően befolyásolja a költöző madarak szaporodási és utódnevelési stratégiáját.
Az empátia jeleit korábban már a halaknál is megfigyelték, most pedig rájöttek, hogy valószínűleg ugyanaz a hormon felelős érte náluk is, mint az embereknél: az oxitocin.
Az emberek nemcsak a kutyák közti agresszióra vakok, arra se voltak fogékonyabbak, ha a gyerekek reagáltak agresszíven egymásra.
A korábbi kutatások bizonyították a toxoplazmózis viselkedésre gyakorolt hatását, ám funkcióját csak a zsákmányállatok esetében sikerült magyarázni. Egy frissen publikált kutatás következtetései szerint a mai csúcsragadozók evolúciós közelmúltja lehet a megfejtés.
A Dartmouth Egyetem kutatói okosórák adataiból arra jutottak, hogy a fizikai aktivitás általában pozitív hatással van a memóriára, az edzés intenzitásának mértéke azonban a memória más-más típusát befolyásolja.
A doppelgängereknek a génállománya is olyan egyezéseket mutat, mintha rokonságban állnának, még ha ez teljesen véletlenszerűen alakul is így.
Az illegális szerek közül a kannabisz a legnépszerűbb, ezt követi az ecstasy és a kokain. Ami a legális drogokat illeti, a 18-64 éves magyarok harmada dohányzik, és kétharmaduk havonta legalább egyszer iszik, derül ki abból a most megjelent kétkötetes munkából, ami az elmúlt 20 év felméréseit összegzi.
A Magyarország határain túl is elismert tanszék olyan tudományos műhely, ahol a kutyás tanulmányokkal párhuzamosan egy sor, önmagán jócskán túlmutató kutatás zajlik, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, de aztán kiderül, hogy mégis. Kotlásvizsgálat, hanglabor és kutya-fMRI az ELTE egyik legmenőbb tanszékén.
Egyebek mellett a melanocortin 2 két módosulása is hozzájárulhatott a kutyák kommunikációs képességeinek kifejlődéséhez.
A környezet valóban befolyásolja az evolúciót, a szövőmadarak esetében legalábbis biztosan – derítette ki áttörő kutatásában a Bath-i Egyetem professzora.