Ugyanazok a gének alakítják a kutyák és az emberek érzelmi világát
1300 golden retriever genetikai vizsgálata során 12 olyan gént találtak, amelyek az embereknél is befolyásolják a szorongást, az ingerlékenységet vagy az intelligenciát.
1300 golden retriever genetikai vizsgálata során 12 olyan gént találtak, amelyek az embereknél is befolyásolják a szorongást, az ingerlékenységet vagy az intelligenciát.
Egy friss kutatás szerint a csókolózás nem egy mostanában kialakult emberi kulturális viselkedés, hanem mély evolúciós gyökerei vannak.
Egy friss kutatásban a jelentkezőknek kockával kellett dobniuk, és jelenteniük kellett az eredményt. Ha embernek jelentettek, többnyire őszinték voltak, ahogy megjelent az AI, megkezdődött a sunnyogás.
Az augusztusi orkatámadások azt mutatják, hogy a palánkdöngető attakok ellenére az emberéletet eddig nem veszélyeztető koreográfiával magukat szórakoztatják a csúcsragadozók.
A drónok segítségével megfigyelt viselkedést a kutatók eszközhasználatnak tekintik, ami segíthet egészségesen tartani a tengeri emlősök bőrét és elmélyíteni társas kapcsolataikat.
A patriarchátusra a túlélés miatt volt szükség – mondja az oxfordi viselkedéskutató, aki szerint nagyjából az ipari forradalmak óta egy új rendszer felé tartunk. Magyarul frissen megjelent könyvében, A patriarchátus természetrajzában a klíma szerepéről és az éghajlatváltozás univerzális hatásairól is ír.
Japán kutatók harminc macska viselkedésének megfigyelésével jutottak erre a következtetésre. Azt viszont még nem bizonyították, hogy az állatok konkrétan felismerik gazdájukat szaguk alapján.
Egy friss kutatás a fogságban tartott delfinek közti vizuális kommunikációt vizsgálta, ami meglepően hasonlónak tűnik a főemlősökéhez. De erről még nem mindenkit győztek meg.
Különbözőképpen érzékeli a náthát és az influenzaszerű megbetegedéseket a nők és férfiak szervezete, vagy csak arról van szó, hogy a férfiak még akkor is látványosabban élik meg a betegséget, ha ezt immunrendszerük és hormonális működésük nem indokolja?
A lovasemberek évezredes tapasztalatát megerősítő új kutatási eredményt hétfőn közölte az Applied Animal Behaviour Science folyóirat.
Egy vadon élő szumátrai orangután egy helyiek által ismert gyógynövény nedveivel kente be az arcán keletkezett sérülést. A kutatók szerint Rakus szándékosan kezelte a növénnyel a sebet, ami ezután egy hónap alatt tökéletesen be is gyógyult.
Német és dán kutatók a tanulás biológiai evolúciójának fontos mérföldkövét fedezték fel.
A hímek promiszkuitása és a vándorlás időtartama alapvetően befolyásolja a költöző madarak szaporodási és utódnevelési stratégiáját.
Az empátia jeleit korábban már a halaknál is megfigyelték, most pedig rájöttek, hogy valószínűleg ugyanaz a hormon felelős érte náluk is, mint az embereknél: az oxitocin.
Az emberek nemcsak a kutyák közti agresszióra vakok, arra se voltak fogékonyabbak, ha a gyerekek reagáltak agresszíven egymásra.