Agy nélkül is bámulatosan tanulékonyak a medúzák
Német és dán kutatók a tanulás biológiai evolúciójának fontos mérföldkövét fedezték fel.
Német és dán kutatók a tanulás biológiai evolúciójának fontos mérföldkövét fedezték fel.
A hímek promiszkuitása és a vándorlás időtartama alapvetően befolyásolja a költöző madarak szaporodási és utódnevelési stratégiáját.
Az empátia jeleit korábban már a halaknál is megfigyelték, most pedig rájöttek, hogy valószínűleg ugyanaz a hormon felelős érte náluk is, mint az embereknél: az oxitocin.
Az emberek nemcsak a kutyák közti agresszióra vakok, arra se voltak fogékonyabbak, ha a gyerekek reagáltak agresszíven egymásra.
A korábbi kutatások bizonyították a toxoplazmózis viselkedésre gyakorolt hatását, ám funkcióját csak a zsákmányállatok esetében sikerült magyarázni. Egy frissen publikált kutatás következtetései szerint a mai csúcsragadozók evolúciós közelmúltja lehet a megfejtés.
A Dartmouth Egyetem kutatói okosórák adataiból arra jutottak, hogy a fizikai aktivitás általában pozitív hatással van a memóriára, az edzés intenzitásának mértéke azonban a memória más-más típusát befolyásolja.
A doppelgängereknek a génállománya is olyan egyezéseket mutat, mintha rokonságban állnának, még ha ez teljesen véletlenszerűen alakul is így.
Az illegális szerek közül a kannabisz a legnépszerűbb, ezt követi az ecstasy és a kokain. Ami a legális drogokat illeti, a 18-64 éves magyarok harmada dohányzik, és kétharmaduk havonta legalább egyszer iszik, derül ki abból a most megjelent kétkötetes munkából, ami az elmúlt 20 év felméréseit összegzi.
A Magyarország határain túl is elismert tanszék olyan tudományos műhely, ahol a kutyás tanulmányokkal párhuzamosan egy sor, önmagán jócskán túlmutató kutatás zajlik, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, de aztán kiderül, hogy mégis. Kotlásvizsgálat, hanglabor és kutya-fMRI az ELTE egyik legmenőbb tanszékén.
Egyebek mellett a melanocortin 2 két módosulása is hozzájárulhatott a kutyák kommunikációs képességeinek kifejlődéséhez.
A környezet valóban befolyásolja az evolúciót, a szövőmadarak esetében legalábbis biztosan – derítette ki áttörő kutatásában a Bath-i Egyetem professzora.
Mindenki hallott már a gyerekbarát labradorról, az idegbeteg csivaváról vagy a gyilkos természetű rottweilerről, de egy friss kutatás szerint ezek javarészt csak legendák: nem a fajtán, hanem javarészt a nevelésen múlik, hogyan fog viselkedni az állat.
A homoszexualitás kialakulásában nevelési tényezőt nem azonosítottak, ma az anyai, méhen belüli hatások szerepét tartjuk fontosnak. A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Hogyan lehet az, hogy az egész élővilágban az ember képes a legerőszakosabb és a legempatikusabb cselekedetekre is, és mi a szerepe ebben az idegsejteknek, a hormonoknak, az izmoknak vagy épp a kultúrának? Mi játszódik le a testben, mielőtt valaki meghúzza a ravaszt vagy megöleljük szeretteinket? Ezt járja körül előadásában Robert Sapolsky, a Stanford biológusa.
Kevesebb játék, étvágytalanság, több alvással töltött idő és nagyobb igény a figyelemre – ilyen viselkedésbeli változásokat figyeltek meg azoknál a kutyáknál, amelyek nemrég veszítették el kutyatársukat.