Ökocídium Ukrajnában: felmérhetetlen környezeti katasztrófát okoz a Nova Kahovka-i gát felrobbantása
Egész ökoszisztémákat pusztíthat el az az irdatlan mennyiségű víz, ami a Nova Kahovka-i gát megsemmisülése után árasztotta el Ukrajna déli részét. A 44 ezres, a Dnyeper folyó keleti partján fekvő kikötőváros víztározójának gátját június 6-án robbantották fel; az akcióval az oroszok az ukránokat vádolták, az ukránok az oroszokat. Az áradás már eddig is hatalmas károkat okozott, falvakat, szántóföldeket és gyárakat mosott el, további hatásai felmérhetetlenek – Vladiszlav Balinszkij ökológus szerint a szennyezés nemcsak Ukrajnát érinti, hanem idővel a Fekete-tenger egész partvidékét eléri.
Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője a Qubit kérdésére elmondta, hogy a víz által elsodort olaj és vegyszerek miatti szennyezés mellett a földekről lemosott műtrágya és talaj okozta tápanyag-túlterhelés is felboríthatja az egyes ökoszisztémák működését, így például a Fekete-tengerbe jutva az algák elszaporodását eredményezheti. A nagy mennyiségű édesvíz, a meleg időjárás, az árral sodródó iszap, az elpusztult állatok együttesen valószínűleg a Fekete-tenger egész élővilágán nyomot hagynak az algáktól a delfinekig.
A robbanás
A robbantás után tíz nappal a New York Times több, egymástól független forrásra, illetve ukrán és amerikai gátszakértőkre hivatkozva azt állította, hogy egyértelmű bizonyítékok mutatnak arra, hogy a gátat az oroszok rombolták le. A szeizmológiai adatok és amerikai műholdfelvételek, valamint gátépítő mérnökök szerint kizárt, hogy a gát magától, valamilyen strukturális hiba miatt szakadt volna át; nagy valószínűséggel egy szervizaknában elhelyezett robbanótöltet vezetett a katasztrófához. A gát az ötvenes években épült szovjet tervek alapján, így az is valószínű, hogy az oroszok pontosan ismerték a tervrajzát és így a sebezhető pontjait is.
Orosz merénylet
A Times által megkérdezett mérnökök szerint a gát egy ennél jóval nagyobb robbanást is kibírt volna, ha kívülről éri találat, az aknában felrobbantott töltet viszont végzetesnek bizonyult. Az Ukrhidroenergo ukrán energiaipari vállalat szerint a Nova Kahovka-i gát lényegében megsemmisült, helyreállítására nincs remény.
Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője szerint a támadás egyértelműen bizonyítja, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnára, hanem „az egész civilizált világra” fenyegetést jelent. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „ökológiai tömegpusztító fegyver” bevetésével és „ökocídiummal” vádolta az oroszokat, az ukrán főügyész, Andrij Kosztyin szerint pedig a gát felrobbantása ellenkezett a háború szabályaival, és hosszú távú károkat okozott az embereknek és környezetnek is.
Egyesek egyenesen a csernobili nukleáris robbanáshoz hasonlítják az ökológiai katasztrófa mértékét, a WWF-es Kajner szerint viszont az ilyen összehasonlításokkal csínján kell bánni, mert két eltérő természetű katasztrófáról van szó. A gát felrobbantásának következményeiről egyelőre viszonylag kevés a megbízható információ és többet megtudni azért is nagyon nehéz, mert a térség háborús övezet. Az bizonyosnak látszik, hogy szándékosan előidézett környezetrombolásról van szó, ami helyi ökoszisztémák megsemmisülését, emberek tízezreinek szenvedését okozza. A katasztrófa körülményeit és felelőseit nemzetközi vizsgálatnak kellene felderítenie. Az ökocídiumot a világon eddig 10 országban tették büntethetővé – köztük Oroszországban és Ukrajnában is.
Szennyezett víz
A robbantás után a főügyész hivatala szerint negyvenezer embernek kellett elhagynia az otthonát, sok helyen nem lehetett ivóvízhez jutni, az elárasztott földek miatt pedig élelmezési válság is várható a térségben. A merénylet következményei az orosz és az ukrán kézben lévő területeket egyaránt érintik. Ukrán közlések szerint a gát felrobbantásának 21 áldozata volt, az oroszok 46 halálos áldozatról számoltak be. Zelenszkij azt állítja, hogy az oroszok titkolják az áldozatok pontos számát, és különleges osztagokat hoztak létre a holttestek felkutatására és elrejtésére. Az elöntött településeken az ukrán hadsereg szerint járványok terjednek, különösen sok a hepatitis A-fertőzött, de egy kolerához hasonló megbetegedést kiváltó kórokozót is kimutattak a vízben.
A robbanáskor tíz balatonnyi víz öntötte el a duzzasztógát alatti területeket, amelyeket az oroszok a mentés időtartama alatt is tűz alatt tartottak. Az árhullámmal még nem értek véget a problémák: a víz taposóaknákat és különböző vegyi anyagokat sodort magával. A Dnyeper mellett működő üzemekből ismeretlen anyagok is kerülhetnek a vízbe, annyi viszont Zelenszkij szerint egyelőre bizonyos, hogy csak a Nova Kahovka-i gátból közvetlenül a robbantás után 150 tonnányi olaj ömlött a folyóba, és további 300 tonnányi még a vízbe kerülhet. Ez a várható élelmezési és humanitárius válság mellett a környezetet is súlyosan veszélyezteti – figyelmeztetett rá Ivan Mojszienko, a Herszoni Állami Egyetem botanikaprofesszora..
Élelmezési válság
A Dnyeper melletti termőföldek is súlyos károkat szenvedtek: az áradat egyes helyeken elhordta a termőréteget, másutt hordalékkal borította be a földeket. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium szerint nagyjából 10 ezer hektárnyi föld vált művelhetetlenné, másoknak az öntözése vált megoldhatatlanná. A gát felrobbantása után félmillió hektárnyi terület öntözése került veszélybe, ez pedig globális élelmiszerválsághoz vezethet: a világ egyik legnagyobb búza-, kukorica, maláta és repce- és napraforgóexportőreként ismert Ukrajna termőterületeinek további csökkenése súlyos válságba taszíthatja az afrikai és ázsiai élelmiszerpiacot. Pesszimista számítások szerint generációkon átívelő problémáról van szó, de a most elárasztott termőföldek még az optimista becslések szerint is legalább 3-5 éven keresztül használhatatlanok lesznek.
Problémát jelenthet még a zaporizzsjai atomerőmű hűtése is: bár egyelőre elegendő víz áll rendelkezésre ahhoz, hogy elkerülhető legyen a katasztrófa, a helyzet hosszú távon nincs rendezve, ha pedig a gát helyreállítása lehetetlen, az Ukrhidroenergo szerint a hűtővizet alternatív forrásból kell majd biztosítani.
A vörös lista
Az érintett területeken legalább 19, az IUCN Vörös Listáján szereplő faj él; ezen kívül több száz állat- és növényfaj léte kerül veszélybe, és Mojszienko szerint akadnak olyan fajok is, amelyek egyedszáma húsz százalékkal csökkenhet. Balinszkij szerint még rosszabb a helyzet: 71, a Vörös Listán szereplő állat és 32 növény populációja szenvedett jelentős károkat. Mojszienko szerint a továbbra is folytatódó harcok miatt nem sokat foglalkoznak azzal, hogy mi marad, mi nem, ez pedig a fajmegőrzési programokat is hosszú időre megakaszthatja.
Nem csak azokat: Ukrajna a robbantás után későn érkező segítség miatt panaszkodott, az orosz ellenőrzés alatt álló területekre pedig nem is engedték be az ENSZ segélyszállítmányait.
A szöcskeegér és a kígyó
A minisztérium szerint a Dnyeper partjain sem jobb a helyzet: a víz olyan területeket öntött el, amelyek emberemlékezet óta nem kerültek víz alá, és sok helyen tartós mocsarasodásra is számítanak. A gát felrobbantása után körülbelül 95 ezer tonna hal pusztult el, a vízimadarak élőhelyei is károsodtak, valamint olyan ritka emlősök fennmaradása is veszélybe került, mint például a Magyarországon is honos csíkos szöcskeegér (Sicista loriger).
A szöcskeegér ukrajnai élőhelyének 70 százalékát érinti az áradás, és az ottani hatóságok szerint elképzelhető, hogy a faj teljesen ki fog halni az országban. Nem ez az egyetlen olyan állat, aminek a sorsát megpecsételheti a háború: a kaszpi haragossikló, Európa legnagyobb kígyófaja (Dolichophis caspius) élőhelye is veszélybe került.
Kajner Péter szerint a legsúlyosabb problémát nem is egyes fajok sorsa okozza, hanem az óriási környezetszennyezés és az élőhelyek átalakulása. A víztározó 1956-os üzembe helyezése óta eltelt időben az emberi beavatkozás miatt új ökoszisztémák jöttek létre, amelyek a gát megépítése nélkül nem alakulhattak volna ki. Leomlásával viszont ezek is súlyosan károsodnak, elpusztulnak, illetve átalakulnak: a kahovkai óriási mesterséges tó mára nagyrészt kiszáradt, míg az alsóbb folyás szárazabb területeit hirtelen hatalmas mennyiségű víz öntötte el. A gát fölötti területeken 11, az alsóbb folyásokon pedig 43, különböző természeti védettség alatt álló terület van, köztük nemzeti parkok, bioszféra-rezervátumok. Ezek élővilágára hosszabb távon is kihat majd a robbantás.
Olekszandra Szumilova biológus szerint a térségben folyó harcok miatt egyelőre nehéz felmérni, hogy pontosan mekkora a kár. A merénylet miatt eddig legalább három ökoszisztéma szenvedett helyrehozhatatlan károkat: a duzzasztógát mögötti tóban – tengerben, ahogy a helyiek hívták – húsz halfaj élt, de a robbantás után a vízimadarak és egyes, a szöcskeegérhez hasonló emlősök élőhelye is veszélybe került. Egyes területeken a biológusok elsivatagodásra számítanak, másutt mocsári körülményekre, ráadásul azokon a helyeken, ahol eddig őshonos növények éltek, a kutatók újabb invazív fajok térhódítására számítanak.
Európa legnagyobb sivataga
Még nagyobb lehet a baj a Fekete-tengerben. A gátrobbantás már így is komoly károkat okozott Európa legnagyobb sivatagában, de az áradat olyan anyagokat visz magával, amiknek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatása egyelőre felmérhetetlen. A pontos mérések hiánya továbbra is problémát jelent: miután a Dnyeper egyik partját Herszonban az ukrán, a másikat pedig az orosz erők ellenőrzik, igencsak veszélyes a víz minőségét vizsgálni.
Oleg Dudkin, az Ukrán Ornitológiai Társaság elnöke szerint viszont abból, hogy általában mi történik a talajjal egy hasonló esemény során, már lehet következtetni a jövőre: miután az elöntött területek nagy részén rizst termeltek, várható, hogy az ehhez használt rovarirtók bekerültek a vízbe, és bemosódnak a Fekete-tengerbe is. Dudkin Zelenszkijhez hasonlóan több száz tonnányi olajjal számol, szerinte összesen nagyjából 500 tonnányi szennyezőanyag juthatott a vízbe, ami szétterült az elöntött területeken, az Európában különösen ritka sztyeppei élőhelyeket is veszélyeztetve.
Dudkin szerint az áradáson kívül további veszélyek is leselkednek az ukrán élővilágra: a bombázások miatt a tőzeglápok is tüzet foghattak, ezt pedig még háború nélkül is nehéz kontrollálni, helyrehozni pedig egyenesen lehetetlen. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a természetvédelmi területek negyede jelenleg orosz ellenőrzés alatt áll, így az ukránok és a nemzetközi közvélemény nem is tudhatja, hogy mi folyik ott. Amit eddig tudunk: 500 tonna olaj, 19 veszélyeztetett faj biztonsága, és a Fekete-tenger potenciális bemocskolása – a vándormadarakról nem is beszélve.
A cikk elkészítését a Science+ támogatta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: