Novák Katalin Ruandában: „Az országomban megvalósul az egyenlőség, egy nő akár köztársasági elnök is lehet”
„Én vagyok az országom első női köztársasági elnöke, és egyúttal én vagyok a legfiatalabb is ebben a pozícióban” – mondta hétfő este Novák Katalin a Ruandában a napokban zajló Women Deliver 2023 (WD2023) nőjogi konferencián. Miközben a magyar köztársasági elnök szavait tapsvihar fogadta, egy hazai nőjogi szervezet, az EMMA Egyesület szerint, amelynek több tagja is részt vesz az ország fővárosában, Kigaliban megrendezett konferencián, a helyzet korántsem olyan rózsás, ahogyan azt Novák lefestette, és bőven lenne még tennivaló a magyarországi nőjogok terén.
„A jelenlegi társadalmi-poltikai környezetben gyakran nem kapunk pozitív visszacsatolást, megerősítést, az eredményeket csak évek múlva látni – írta saját munkájáról az EMMA Facebook-oldalán a konferencia nyitónapján. – A nők szülészeti ellátásban megélt tapasztalatainak nem lenne szabad a jelenlegi formában léteznie. A tény, hogy az anyaság ma társadalmi hátrány, nem kellene, hogy valós legyen. Sokszor érezzük, hogy kármentést végzünk, a rendszerhibákból adódó nehéz történetekkel, traumákkal dolgozunk.”
Az idén 6000 résztvevővel megrendezett WD2023 az egyik legnagyobb olyan nemzetközi találkozó a világon, ami a nők jogaival és egészségével foglalkozik, és a nemek közötti egyenlőséget szorgalmazza. A konferencián olyan civil szereplők és döntéshozók vesznek részt, akik elkötelezettek a szexuális és reprodukciós jogok és a nemi egyenlőség mellett.
A hazai nőjogi aktivizmust a szülés, a születés és az anyaság nézőpontjából képviselő EMMA kiutazását nem a Novák Katalin által képviselt magyar állam, hanem az egyebek mellett a nők gazdasági egyenlőségének megteremtéséért küzdő CARE szervezet támogatta. A Qubitnek az egyesület Ruandában tartózkodó tagjai számoltak be arról, hogy mivel járult hozzá a köztársasági elnök a nemek közötti egyenlőség előmozdítását segíteni hivatott nemzetközi fórum programjához.
Novák a konferencián elmondta:
„az országomban megvalósul az egyenlőség, mert nálunk több nő szerez egyetemi diplomát, mint férfi, és általában is egyenlő hozzáférésük van a nőknek mindenhez. Egy nő még akár köztársasági elnök is lehet.”
A köztársasági elnök hozzátette, hogy éri azért hátrány a magyar nőket, amit saját élettörténetével világított meg. Mint elmondta, felsőfokú tanulmányai elvégzését követően
„égtem a vágytól, hogy önálló legyek, pénzt keressek, teljesítsek, és hogy hasznos tagja legyek a társadalmamnak.”
Sorsdöntő küzdelmében a magyar köztársasági elnök ekkor szembesült azzal a kérdéssel, hogy
„vajon ezzel egyidejűleg lesz-e lehetőségem beteljesíteni az álmomat, hogy anyává is váljak? Ez az a nehézség, amivel a legtöbb nő szembesül Európában és egyúttal Magyarországon is.”
Novák a konferencián elmondta, hogy a sors kivételezettjének érzi magát, mert a férjével sikerült három nagyon bölcs döntést meghozniuk – ennek köszönhető, hogy ma három gyermek édesanyja. A köztársasági elnök a lányát is magával vitte a konferenciára, hogy ő is tanúja legyen a nők egyenjogúságáért vívott küzdelemnek,
„hogy ő is beteljesítse az álmait, és ha ő szeretne gyermekeket, akár tízet is, akkor képes legyen tíz gyermeket vállalni. És ha valamilyen karriert szeretne építeni, akkor azt is legyen képes véghez vinni. Ez a mi legnagyobb kihívásunk, hogy ne kelljen választani a karrier és az anyaság között.”
A magyar parlament nem áll olyan jól, mint a ruandai
Novák a nők egyenjogúságát előmozdítani hivatott konferencián vázolta az unikális magyar családpolitika lényegét, ami garantálja a magyar nőknek a valódi választás lehetőségét. Ennek sarokkövei, hogy a négygyermekes anyák mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól, hogy a nagyszülők is részesülhetnek a gyermekgondozási juttatásban, ha átvállalják ezt a feladatot a szülőktől, valamint hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy „a fiatal fiúk és lányok, jobban mondva a már felnőtt férfiak és nők” minél több gyermeket vállaljanak. Ennek látható eredménye a házasságok számának és a termékenységi rátának a növekedése, ami Novák szerint azért fontos, mert bár a ruandaiak ezzel a problémával nem szembesülnek, Magyarországon 10 százalékkal csökkent a népesség a csökkenő gyermekvállalási kedv miatt.
Záró gondolataiban a nők egyenjogúságának magyarországi kérdéseiről mindaddig optimistán nyilatkozó köztársasági elnök elismerte, hogy mégiscsak akad egy további dolog, ami fejleszthető lenne még Magyarországon. A magyar parlament ugyanis nem áll olyan jól a nemek egyenlő képviseletében, mint a ruandai: míg Ruandában a parlamenti képviselők többsége nő, Magyarországon a 15 százalékot sem éri el nők aránya az országgyűlésben. Bár beszédét mintegy keretbe foglalva Novák a felszólalása végén megjegyezte, hogy bár köztársasági elnöki székéhez nem társul döntéshozói jogkör, tanácsadóként azért majd képviseli Magyarországon azt az álláspontját, hogy „nők is kellenének a döntéshozói asztalhoz”, hiszen a magyar kormányban egyetlen nő sincs.
Mint annak a konferencia előtt hangot adtak, az Emma munkatársait meglepte Novák Katalin ruandai fellépésének a híre. Ugyanakkor derűlátóan abban bíznak, hogy „az elnök asszonyt is inspirálják majd a konferencián megismerhető, valóban nőközpontú, nemzetközi jó gyakorlatok, és a jelen levő hazai szakemberek által a hazai női valóságról és a szülészeti ellátás válságáról is többet tud majd meg.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: