A Fiatal Kutatók Akadémiája felméréséből az is kiderült, hogy a 45 év alatti magyar kutatók legégetőbb problémája az alacsony jövedelem – a doktori ösztöndíjak például feleakkora jövedelmet biztosítanak, mint amennyit egy felsőfokú végzettség nélküli szakmunkás megkeres.
Jövő hétfőn jelentik be, ki veheti át idén az orvosi Nobel-díjat, és mivel tavaly a tudományos Nobeleket férfiak kapták, a lap összegyűjtötte azokat a tudósnőket, akik megérdemelnék a díjat. Köztük van az mRNS-alapú vakcinák magyar szabadalmaztatója is.
Ha nem szeretnénk, hogy a fiatal lányok sztereotipikusan nőkhöz köthető és ezáltal alacsonyabb presztízsű karriert válasszanak, azt is el kell érni, hogy a technológiát sokszínű csoportok hozzák létre, és a nők élhető alternatívaként tekintsenek az adattudományos pályára, hangzott el a nőnapon rendezett Women in Data Science konferencián.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy a nőket összességében lényegesen hátrányosabban érintik a járvány miatt bevezetett intézkedések, mint a férfiakat. Az iskolabezárásokkal a nők még több fizetetlen otthoni munkát végeznek, és a férfiaknál nagyobb arányban veszítik el az állásukat.
A női tudósok mellőzöttsége nem ér véget azzal, hogy nagy nehezen sikerül beverekedniük magukat a tudományos pályákra: az elismeréseket még ennél is nehezebben kapják meg. A háttérben nem az elbírálás anomáliái, hanem a nemi sztereotípiák keresendők.
Májusban törölték a róla szóló bejegyzést a Wikipediaán, öt hónappal később Nobel-díjat kapott. A tudományos világban egyre égetőbb a női egyenjogúság kérdése.
A digitalizáció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a férfiak és a nők munkaerőpiaci lehetőségeinek a kiegyenlítésében. A Friedrich Ebert Stiftung keddi konferenciája szerint sem a mobiltechnológia, sem a rész- vagy távmunka nem hoz változást, amíg fennáll a nőkkel szembeni társadalmi elnyomás.