A karibi térségben az élővilágot megfigyelő búvárok lettek figyelmesek arra, hogy a nyugat-atlanti trombitahal (Aulostomus maculatus) egy papagájhalféle (Sparisoma viride) közelében úszik, holott erre a nála nagyobb testméretű növényevő halra nem vadászik.

A trombitahal számára az együttúszás kedvező, mivel a papagájhal nem riasztja el azokat az apró halakat, amik a zsákmányát jelentik, így a kipusztult korallokon ezzel az új rejtőzködési módszerrel tudja megkönnyíteni a vadászatot, írja a New Scientist.

Sam Matchette, a Cambridge-i Egyetem kutatója és munkatársai a megfigyelések során látott helyzeteket kísérletekben próbálták megismételni. Egy korallsügérfajt (Stegastes partitus) választottak ehhez, ami a trombitahalak gyakori zsákmánya, ezek viszont a kísérleti elrendezésben általában felismerték a rejtőzködő ragadozót. A zsákmányhalak felett egy trombitahal, egy papagájhal és egy papagájhal mögé bújó trombitahal modelljét húzták el, és a zsákmányállatok csak akkor maradtak a helyükön, amikor csak a papagájhalat ismerték fel.

Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a gyakori zsákmányok már felismerhetik a trombitahal technikáját, vagyis lehetséges, hogy a ragadozó nemcsak új módszereket fejlesztett, hanem új táplálékot is választ magának. A pusztuló korallok között ugyanis egyre fogynak a lehetőségek: szűkül az élettér és egyre kevesebb faj él egymással.

A trombitahal technikája az állatvilágban egyedülálló, korábban más állatoknál nem figyeltek meg hasonlót. Kizárólag az ember vadászataira jellemző, hogy más állatokkal álcázzák magukat, de úgy néz ki, hogy a globális felmelegedés miatt pusztuló korallzátonyokban élő ragadozóhalak is felismerték ennek a lehetőségét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Térképre vitték a karibi korallzátonyokat, hogy túlélhessék a klímaváltozást

Bodnár Zsolt tudomány 2022. április 14.

A felmelegedés okozta tengeri hőhullámok különösen fenyegetik a leggazdagabb tengeri ökoszisztémákat, a rengeteg fajnak élőhelyet biztosító korallzátonyokat, és mivel bizonyos fokú pusztulás már elkerülhetetlen, nagyon fontos azonosítani azokat a területeket, amelyek a leginkább menthetők.

Mesterséges korallzátonyokkal mentené meg az óceánok haldokló ökoszisztémáját egy magyar dizájner

Radó Nóra TECH 2021. augusztus 16.

Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.

Antibiotikumokkal tömik a korallokat, hogy megakadályozzák a korallzátonyok megbetegedéseit

Kun Zsuzsi tudomány 2022. szeptember 26.

Emiatt viszont antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki a tengeri élőlényekben, ezért a kutatók probiotikus kezeléseket tesztelnek az antibiotikumok kiváltására.