Minden ötödik ismert hüllőfajt kihalást fenyeget, ha pedig fogynak a kígyók és a gyíkok, egész ökoszisztémák omolhatnak össze. Az élőhelyek pusztulása, az invazív fajok és a klímaváltozás okozza a problémát.
A nemzetközi természetvédelemben és a solymászvilágban egyaránt ismert Martin Tyner amerikai ornitológus úgy vadászik a ragadozó madárral, hogy hivatásos természetvédő is egyben.
A 2021-es vadlúdszinkron szerint a rendkívül sérülékeny kis lilik európai állományának mintegy fele átvonul a Kárpát-medencén, és a vörösnyakú ludak is nagy számban pihennek meg a Hortobágyon útban déli telelő területeik felé. A új magyarországi vadászati szabályozással jelentősen megnőtt annak kockázata, hogy a madarak a kilövési tilalom ellenére puska végre kerülnek.
A november 5-én fellelt Branta ruficollis testében ólomsörétet találtak. A vörösnyakú lúd a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy fajmegőrzési terv felállítását kéri az államtól, valamint azt, hogy állítsák vissza a vadlúdvadászat idén eltörölt korlátozását a tiszántúli megyékben.
Három spanyol tudós éveken át járta az Ibériai-félsziget barlangjait, hogy modellezzék a neandervölgyiek vadászati módszereit. Úgy tűnik, hogy az ősemberek fáklyát és hálót is használtak a vadászathoz, de a kutatók szerint puszta kézzel is könnyű megfogni a madarakat.
Minden eddiginél régebbi, bőrfeldolgozáshoz használatos eszközöket találtak a régészek egy marokkói barlangban. Az eszközök és az állati maradványok alapján úgy gondolják, hogy 120 ezer évvel ezelőtt már bőrruhát viseltek az emberek, a ragadozókat pedig direkt a bőrükért vadászták.
Egy preprint tanulmány szerint a vizsgált szarvasok közül 152 állat vérében találtak a SARS-CoV-2 vírus elleni antitesteket. A kutatók szerint a szarvasok vagy közvetlenül az embertől kaphatták el a betegséget, vagy valamilyen háziállattól.
Újszerű egyesített elméletet alkottak izraeli kutatók az emberi agy evolúciójáról. Az emberelődök agya azért nőtt a háromszorosára, mert az óriási prédákat kiirtották, a kisebb, fürgébb állatok elejtéséhez pedig már komoly stratégia kellett. Az állattartás és földművelés megjelenésének idején megint zsugorodott az agy.
Tombol Európában az afrikai sertéspestis, és mivel vakcina nincs, megadták a kilövési engedélyt a magyarországi vaddisznókra. A csütörtökön megjelent nemzeti akcióterv értelmében az állománysűrűséget 2025-re 200 hektáronként egyetlen egyedre kell csökkenteni.
Egy friss kutatás szerint 9000 évvel ezelőtt nem volt feltétlenül érvényes az, hogy a férfiak mentek vadászni, míg a nők gyűjtögettek. A csontok tanúsága szerint a nagyvadak elejtésében kortól és nemtől függetlenül mindenki részt vett, a klasszikusnak hitt felosztás csak később alakult ki.
Madárvédők leleplezték, hogy az ország délkeleti részén egy kegyetlen módszerrel ejtenek foglyul védett madarakat, de a vadászok szerint ez ősi hagyomány, amit Brüsszelnek is tisztelnie illene.
Generációk életét határozta meg Fekete István, aki eredetileg agronómusnak készült, és úgy tudott írni a horgászatról és a vadászatról, hogy még a meggyőződéses állatvédőkben is megmozdul tőle valami.
Az urán-tórium kormeghatározás szerint a celebeszi barlangrajz kétszer annyi idős, mint az eddig ismertek. Úgy tűnik, a paleolit művészet nem úgy, vagy nem akkor fejlődött ki, ahogy eddig gondolták.
Miközben az egyik bálna buborékcsapdát alkot a zsákmányok egy csoportja körül, a többiek alulról felfelé úszva lakmároznak a terítékről.
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.
A kiskapuknak köszönhetően a kereskedőknek a dark web helyett elég az Ebayen árulni, miközben az afrikai elefántok száma száz év alatt a harmincadára csökkent, és oroszlánokat tenyésztenek azért, hogy leölésük után tigriscsontként adják tovább a maradványokat.
Kisebb testű emlősök 14 ezernél is több csontleletét vizsgálták régészek, és arra jutottak, hogy már 30-40 ezer éve szofisztikált módszerekkel jutottak hozzá a makákóvacsora összetevőihez.