Egy brit telepes vadászláza felelős az ausztrál nyúlapokalipszisért
Thomas Austin 13 vadnyulat rendelt Európából, hogy vadászhasson rájuk a Melbourne melletti birtokán, mostanra 200 millió invazív nyúl pusztít Ausztráliában.
vadászat
A vadon élő növények és állatok tartják el a Föld népességének felét
Az ENSZ ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos-politikai platformjának friss jelentésé szerint a világ szegényeinek 70 százaléka a vadvilágból él. A világszerte hasznosított fajok száma eléri az 50 ezret.
Aktív nyaralásra vágysz? Szegődj el Floridába pitonvadásznak!
Az Ázsiában honos óriáskígyók eredetileg háziállatként érkeztek az USA-ba, de a tulajdonosok megunták őket, és egyre több példányt engedtek szabadon a floridai mocsarakban. Az eredmény: elfogytak a nyulak, oposszum és mosómedve alig maradt, a biodiverzitásnak lőttek. A kígyók fejére kitűzött vérdíj és az éves hajtóvadászatok sem segítenek a helyzeten.
Halnak a hüllők, ez pedig nagy baj a Földnek
Minden ötödik ismert hüllőfajt kihalást fenyeget, ha pedig fogynak a kígyók és a gyíkok, egész ökoszisztémák omolhatnak össze. Az élőhelyek pusztulása, az invazív fajok és a klímaváltozás okozza a problémát.
Videóajánló: Így neveld a vadászsólymodat
A nemzetközi természetvédelemben és a solymászvilágban egyaránt ismert Martin Tyner amerikai ornitológus úgy vadászik a ragadozó madárral, hogy hivatásos természetvédő is egyben.
Az előrehozott vadászati szezon veszélyezteti a világszerte fokozottan védett vadlúdfajokat
A 2021-es vadlúdszinkron szerint a rendkívül sérülékeny kis lilik európai állományának mintegy fele átvonul a Kárpát-medencén, és a vörösnyakú ludak is nagy számban pihennek meg a Hortobágyon útban déli telelő területeik felé. A új magyarországi vadászati szabályozással jelentősen megnőtt annak kockázata, hogy a madarak a kilövési tilalom ellenére puska végre kerülnek.
Veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le a Hortobágyon
A november 5-én fellelt Branta ruficollis testében ólomsörétet találtak. A vörösnyakú lúd a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján a sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy fajmegőrzési terv felállítását kéri az államtól, valamint azt, hogy állítsák vissza a vadlúdvadászat idén eltörölt korlátozását a tiszántúli megyékben.
Éjszaka, puszta kézzel fogtak maguknak csókát a neandervölgyiek
Három spanyol tudós éveken át járta az Ibériai-félsziget barlangjait, hogy modellezzék a neandervölgyiek vadászati módszereit. Úgy tűnik, hogy az ősemberek fáklyát és hálót is használtak a vadászathoz, de a kutatók szerint puszta kézzel is könnyű megfogni a madarakat.
Rókák, sakálok és vadmacskák bőrét viselték a kőkorszaki szakik
Minden eddiginél régebbi, bőrfeldolgozáshoz használatos eszközöket találtak a régészek egy marokkói barlangban. Az eszközök és az állati maradványok alapján úgy gondolják, hogy 120 ezer évvel ezelőtt már bőrruhát viseltek az emberek, a ragadozókat pedig direkt a bőrükért vadászták.
A fehérfarkú szarvasok 40 százaléka már átesett a covidon Amerikában
Egy preprint tanulmány szerint a vizsgált szarvasok közül 152 állat vérében találtak a SARS-CoV-2 vírus elleni antitesteket. A kutatók szerint a szarvasok vagy közvetlenül az embertől kaphatták el a betegséget, vagy valamilyen háziállattól.
A mostaninál nagyobb is volt már az emberi agy térfogata
Újszerű egyesített elméletet alkottak izraeli kutatók az emberi agy evolúciójáról. Az emberelődök agya azért nőtt a háromszorosára, mert az óriási prédákat kiirtották, a kisebb, fürgébb állatok elejtéséhez pedig már komoly stratégia kellett. Az állattartás és földművelés megjelenésének idején megint zsugorodott az agy.
Négy év múlva 200 hektárra egyetlen vaddisznó juthat Magyarországon
Tombol Európában az afrikai sertéspestis, és mivel vakcina nincs, megadták a kilövési engedélyt a magyarországi vaddisznókra. A csütörtökön megjelent nemzeti akcióterv értelmében az állománysűrűséget 2025-re 200 hektáronként egyetlen egyedre kell csökkenteni.
Az ősi andoki törzsekben a nők ugyanúgy vadásztak, mint a férfiak
Egy friss kutatás szerint 9000 évvel ezelőtt nem volt feltétlenül érvényes az, hogy a férfiak mentek vadászni, míg a nők gyűjtögettek. A csontok tanúsága szerint a nagyvadak elejtésében kortól és nemtől függetlenül mindenki részt vett, a klasszikusnak hitt felosztás csak később alakult ki.
Franciaországban még mindig divat ragasztót használni a madarak befogására, de az EU most közbelép
Madárvédők leleplezték, hogy az ország délkeleti részén egy kegyetlen módszerrel ejtenek foglyul védett madarakat, de a vadászok szerint ez ősi hagyomány, amit Brüsszelnek is tisztelnie illene.
Ma ötven éve hunyt el Fekete István, Tutajos igazi apja
Generációk életét határozta meg Fekete István, aki eredetileg agronómusnak készült, és úgy tudott írni a horgászatról és a vadászatról, hogy még a meggyőződéses állatvédőkben is megmozdul tőle valami.
Ez a 44 ezer éves vadászjelenet az eddigi legősibb barlangrajz
Az urán-tórium kormeghatározás szerint a celebeszi barlangrajz kétszer annyi idős, mint az eddig ismertek. Úgy tűnik, a paleolit művészet nem úgy, vagy nem akkor fejlődött ki, ahogy eddig gondolták.
Lélegzetelállító videón a púpos bálnák egyedülálló vadászstílusa
Miközben az egyik bálna buborékcsapdát alkot a zsákmányok egy csoportja körül, a többiek alulról felfelé úszva lakmároznak a terítékről.
Már a barlangi medvét is az ember pusztította ki 24 ezer éve
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.
Szinte mindenhol tiltják, mégis virágzik a kereskedelem a veszélyeztetett állatok csontjaival
A kiskapuknak köszönhetően a kereskedőknek a dark web helyett elég az Ebayen árulni, miközben az afrikai elefántok száma száz év alatt a harmincadára csökkent, és oroszlánokat tenyésztenek azért, hogy leölésük után tigriscsontként adják tovább a maradványokat.
Több tízezer évig vadászott majomra és mókusra az ember anélkül, hogy azok kihaltak volna
Kisebb testű emlősök 14 ezernél is több csontleletét vizsgálták régészek, és arra jutottak, hogy már 30-40 ezer éve szofisztikált módszerekkel jutottak hozzá a makákóvacsora összetevőihez.