A montanai férfi szöveteket és heréket szerzett be, és a legnagyobb fajok keresztezésével hozott létre gigajuhokat, amiket magánvadászoknak tervezett értékesíteni.
Az Andok hegységben 6-9 ezer évvel ezelőtt élt emberek főként vadburgonyával, gyökerekkel és gumókkal táplálkoztak, és csak étrendjük ötödét tette ki a szarvas- vagy lámahús.
Egy friss kutatás szerint az állatok 1542 előtt főleg zöldséggel és gyümölccsel táplálkoztak, de amikor megjelent az ember és vele a háziállatok, két kézzel kaptak a lehetőségen.
A konfrontatív dögevés átmeneti, de meghatározó szakaszt jelenthetett az emberré válásban.
Korábbi kutatások alapján a tengerbiológusok azt feltételezik, hogy a mája miatt vált zsákmánnyá a rettegett csúcsragadozó.
A tengerbiológiai szakirodalom eddig nem ismert olyan esetet, amikor az orkák ilyen zsákmányt és így fogyasztottak volna el.
Átalakulnak a feltételek, ehhez alkalmazkodnak a víz alatt élő ragadozófajok. Az apró ragadozóhalak nagyobb testű növényevő halak mögött úszva férkőznek zsákmányuk közelébe a megfigyelések szerint.
Az őskőkorszaki vadászat során könnyű, hajlított botokkal béníthatták meg az állatokat, amiket aztán lándzsával ejtettek el.
A jelenleg és a múltban vadászó-gyűjtögető népcsoportokról készült antropológiai vizsgálatok összegzése kimutatta, hogy sokszor a nők is vadásznak, ez pedig szembemegy a kialakult sztereotípiákkal.
A fokozottan védett, jeladóval felszerelt barátkeselyű másfél éve történt lelövésével az ügyészség négy helyi vadászt vádolt meg, akiket emellett négy egerészölyv elpusztításával is gyanúsítanak.
Thomas Austin 13 vadnyulat rendelt Európából, hogy vadászhasson rájuk a Melbourne melletti birtokán, mostanra 200 millió invazív nyúl pusztít Ausztráliában.
Az ENSZ ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos-politikai platformjának friss jelentésé szerint a világ szegényeinek 70 százaléka a vadvilágból él. A világszerte hasznosított fajok száma eléri az 50 ezret.
Az Ázsiában honos óriáskígyók eredetileg háziállatként érkeztek az USA-ba, de a tulajdonosok megunták őket, és egyre több példányt engedtek szabadon a floridai mocsarakban. Az eredmény: elfogytak a nyulak, oposszum és mosómedve alig maradt, a biodiverzitásnak lőttek. A kígyók fejére kitűzött vérdíj és az éves hajtóvadászatok sem segítenek a helyzeten.
Minden ötödik ismert hüllőfajt kihalást fenyeget, ha pedig fogynak a kígyók és a gyíkok, egész ökoszisztémák omolhatnak össze. Az élőhelyek pusztulása, az invazív fajok és a klímaváltozás okozza a problémát.
A nemzetközi természetvédelemben és a solymászvilágban egyaránt ismert Martin Tyner amerikai ornitológus úgy vadászik a ragadozó madárral, hogy hivatásos természetvédő is egyben.