Térképre vitték a karibi korallzátonyokat, hogy túlélhessék a klímaváltozást
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A klímaváltozás rengeteg élőlény és ökoszisztéma túlélési képességeit próbára teszi, de közülük is a legveszélyeztetettebb csoportba tartoznak a rengeteg különböző tengeri fajnak otthont adó korallzátonyok. A Nature Conservancy nevű környezetvédelmi szervezet kutatói ezért feltérképezték a különösen fenyegetett Karibi-térség korallzátonyait, hogy felmérjék, mely területeken találhatók a legnagyobb valószínűséggel megmenthető korallok.
A klímaváltozás hatásait legtüzetesebben felmérő IPCC-jelentések legfrissebb kimutatása szerint 1,5 Celsius-fokos felmelegedés esetén a korallzátonyoknak várhatóan csak 10–30 százaléka marad életben, az ennél nagyobb felmelegedés pedig drasztikusan csökkenti a túlélési esélyeket. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2014-ben arra figyelmeztetett, hogy megfelelő védelem nélkül 20 éven belül elpusztul a Karibi-térség összes korallzátonya.
Így azon helyek felkutatása és védelme, amelyek „a legígéretesebbek a fontos fajok fenntartására, döntő fontosságú lesz ahhoz, hogy ezek az értékes élőhelyek fennmaradjanak, miközben a bolygó tovább melegszik” – mondta a BBC-nek Iliana Chollett tengerkutató, a friss tanulmány vezető szerzője.
A kutatócsoport különböző éghajlati modelleket hasonlított össze, és olyan tényezőket vizsgált, mint a hurrikánok okozta károk vagy a hőstressz. Ezek alapján határozták meg azon korallok listáját, amelyek a klímaváltozással szembeni jobb ellenálló képességük miatt prioritást élveznek a védelem szempontjából.
Mint rámutattak, a tengeri hőhullámok pusztításától leginkább megvédhető korallok túlnyomórészt Kuba északi partvidékén találhatók, de más ígéretes területeket is azonosítottak a célzott védelemre a Bahamák, a Dominikai Köztársaság, Haiti, Jamaica keleti része és Florida állama környékén.
A tudósok azt is megjegyezték, hogy más kutatások eredményeivel összhangban az ő kutatásuk is azt mutatják, hogy a korallzátonyok nem élik túl a 2 Celsius-fokos felmelegedést, vagyis sürgősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy fennmaradhassanak ezek a tengeri ökoszisztémák.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Megfeleződött a korallzátonyok globális területe az elmúlt hetven évben
Egy átfogó nemzetközi kutatás szerint az 1950-es évektől 60 százalékkal csökkent a fajgazdagság, és ugyanekkora arányban redukálódott a korallokhoz köthető halászat során a kifogott hal mennyisége, mindezzel pedig felére esett vissza a tengeri élőhelyek ökoszisztéma-szolgáltatásának értéke.
Mesterséges korallzátonyokkal mentené meg az óceánok haldokló ökoszisztémáját egy magyar dizájner
Holló Dávid a hawaii születésű Lori Nishikawával évek óta azon dolgozik, hogy olyan mesterséges korallzátony-dizájnt alkosson, ami felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, és ezzel esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére. Az első 3D nyomtatott tesztzátony már jövőre elkészülhet a Hawaii-szigetek közelében.
A Nagy-korallzátony a felére zsugorodott 25 év alatt
A korallok pusztulása a halak és más fajok sokféleségét és egyedszámát is drasztikusan csökkenti, és a kifehéredési események egyre gyakoribbak: az elmúlt 25 évben 5 ilyen volt, közülük három az elmúlt öt évben.